KDNP: változott-e az ukrán-magyar viszony?

Simicskó István (KDNP) arra várt választ a külgazdasági és külügyminisztertől: hogyan értékeli Ukrajna és Magyarország viszonyát az elmúlt napok egyeztetései után?

Emlékeztetett arra, hogy az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása után megromlott a két ország viszonya, a magyar fél azonban ennek rendezésére komoly lépéseket tett. Az új ukrán külügyminiszter pedig első hivatalos útján Magyarországra látogatott. Történelminek nevezte ezt a találkozót és hangsúlyosan szólt arról, hogy törekedni kell a jó viszonyra szomszédjainkkal.

Szijjártó Péter bíztatónak nevezte az ukrán külügyminiszteri látogatást, rámutatott azonban arra, hogy fontos, a kárpátaljai magyarok joggyakorlásához kapcsolódó kérdésekben maradtak fenn jelentős viták.

Ismertette: a jövőben várhatóan átfogóan értékelik a két ország kapcsolatát a gazdasági, a kulturális és a társadalmi együttműködés területein és rögzíteni fogják a jövőbeli együttműködés lehetőségeit is. Megállapodásra kívánnak jutni annak érdekében is, hogy a magyar nemzeti közösség jogai ne csorbuljanak, továbbra is anyanyelvükön tanulhassanak és használhassák azt a társadalmi érintkezés, a kulturális és vallási élet során.

Hozzátette: Magyarország kész a határok átjárhatóvá tételére a két ország állampolgárai számára, az ukrán félnek azonban még időre van szüksége ehhez.

Közölte azt is: meghosszabbodik az érvényessége annak az 50 millió dolláros hitelmegállapodásnak, amelyet Magyarország biztosít ukrajnai infrastrukturális fejlesztésekhez.



Szél Bernadett: hány embert küldtek haza a kórházakból?

Szél Bernadett független képviselő arra várt választ: hány embert küldtek haza a kórházakból a koronavírus-járvány miatti kapacitás-biztosítás okán?

Közölte: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint február és április között a felére esett vissza a kórházi ágyak kihasználtsága. Kifogásolta, hogy az egészségügyért felelős tárca április elején minden egyes intézménynek előírta a 60 százalékos ágyfelszabadítást, amit csak áprilist közepén korrigáltak úgy, hogy az arányt megyénként kellett biztosítani.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a vírus elleni védekezés sikerességére utalva elmondta: az egymillió lakosra jutó halottak számát tekintve az Európai Unió legjobb harmadában van Magyarország.

Közölte azt is: az év első 18 hetében háromezerrel kevesebb ember hunyt el, mint a megelőző öt év azonos időszakának átlagában.

Kijelentette: az Egészségügyi Világszervezet magyarországi irodavezetője is egyetértett a kapacitás-felszabadítással a járvány idejére.

Egészségügyi szakkollégiumok döntöttek arról, kinek halasztható a beavatkozása - mutatott rá.



MSZP a kórházi ágyak felszabadításáról



Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének döntése alapján a 60 ezer kórházi ágy 60 százalékát alkalmassá kellett tenni a koronavírus fertőzöttjeinek ellátására. Ez a döntés ezreket érintő felháborító eseteket eredményezett - mutatott rá az ellenzéki képviselő, aki arról is beszélt: sokakban felmerült, egy későbbi döntés előkészítése zajlik, és az ágyak jelentős részét megszüntetik majd a járvány elmúltával. Kitért a Miskolci Semmelweis tagkórházra is, és azt firtatta, visszaállítják-e eredeti funkcióit, és a szülészeti, nőgyógyászati osztályt megfelelően működtetik-e majd?

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a miskolci és megyei szülészetek közel fél milliárdos támogatást kaptak, a teljes kórházi fejlesztés 10 milliárdos nagyságrendű volt. Közölte: a kormány fontosnak tartja, hogy Miskolcon és a Borsod megyében minél színvonalasabb és családbarát szülészetek legyenek.

Kitért arra is: most a járványügyi készültség mellett az egészségügy újraindításra a fő feladat, ez a fokozatosság jegyében, immár a harmadik ütemben zajlik.

Koronavírusos betegeknek elkülönített ágyak harmadát már felszabadították, a korábban elhalasztott műtétek is ütemezhetők, és újraindultak a szűrővizsgálatok.

Megjegyezte: megoszlanak a vélemények, lesz-e második hulláma a járványnak, de azt adott esetben felkészülten kell fogadni.



DK: miért nem oszlatta fel a rendőrség a múlt heti budapesti törvénytelen tüntetést?



Arató Gergely (DK) arra volt kíváncsi, miért nem oszlatta fel a rendőrség az előző heti budapesti törvénytelen tüntetést. Idézte a vonatkozó szabályokat és kijelentette: a

a jogi helyzet teljesen egyértelmű. Megjegyezte: a rendőrség bár tett néhány szabálysértési bejelentést, de lényegében végig asszisztált a történtekhez, és a gyűlést nem oszlatta fel. Közölte: a felvételeken jól látszik, hogy a jelenlévők egy része rasszista jelszavakat skandált, és politikai akciónak használta az eseményt, ami így a gyülekezési törvény hatálya alá esik, gyűlésnek minősül. Szerinte a rendőrség politikai utasításra nem lépett fel.

Kontrát Károly, a belügyi tárca államtitkára kiemelte: a Deák téren a gyülekezési törvény hatálya alá eső esemény nem történt, a rendőrség megítélése szerint kegyeleti megemlékezés zajlott. Egy közösség tagjai gyászolták társukat, aki tragikus körülmények között veszítette életét - mutatott rá.

Kijelentette: a kormány elítéli a szélsőségeseket, a törvényt mindenkinek be kell tartania. Visszautasította, hogy a rendőrség politikai utasításra cselekedett volna. Ez a Gyurcsány-kormány idején volt jellemző - jegyezte meg.