ITM: jogosítványokat kap az állam az építőipari alapanyagok kitermelésében


Az építőipar nyersanyaggal ellátásának biztosítása teszi szükségessé a bányászati törvény módosítását a jelentős építőipari áremelkedés elkerülése és a koronavírus-járvány alatt is megmutatkozó nemzetközi ellátási láncok akadozása miatt is - mondta ismertetésében az Igazságügyi és Technológiai Minisztérium államtitkára.

Kaderják Péter ismertette: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat 2020 tavaszán egy az egész országra kiterjedő áttekintő értékelést készített az építőipar szempontjából fontos nyersanyagok kitermelhetőségéről. Ebből kiderül, hogy Magyarország még évtizedekig képes nyersanyaggal ellátni a hazai építőipart, akár kavicsról, homokról van szó, a cement- és mészipari nyersanyagok pedig akár háromszáz évre is elegendőek.

Azonban a nyersanyag-hozzáférést befolyásoló természet- víz- vagy termőföldvédelmi előírások miatt azonban jelentős korlátozások szűkítik az alapanyagellátást. Akár ellátási zavarok is jelentkezhetnek, és például a betonkavicsot jelentős távolságból kell a keverő üzemeke szállítani. Beszámolt ugyanakkor arról is, hogy a kavicsból, homokból rendelkezésre álló mennyiség nemcsak a hazai építőipart szolgálja ki, hanem exportra is jut belőle.

Az építőipar korábbi növekedésének elérése azonnali állami beavatkozást igényel, a hazai erőforrások hatékonyabb kihasználásával pedig csökkenteni lehet a magyar gazdaság túlzott nemzetközi kitettségét - közölte az államtitkár.

A rendkívüli helyzet alatt előálló kritikus gazdasági és társadalmi helyzet indokolja a víz, a termőföld, az erdők gazdálkodásában meglévő megkülönböztetett állami szerepvállalás kiterjesztését a hazai építőipari ásványvagyonra is - folytatta. Biztosítani kell, hogy amikor a járványhelyzet miatt a hazai bányák nem képesek kielégíteni a keresletet, az állam megkapja azokat a lehetőségeket, amelyekkel kezelni tudja a problémát.

Az állam lehetőséget kap új lelőhelyek megtalálására vagy arra, hogy ha bányát gazdasági okokból zárnának be, akkor azt megakadályozhassa, elhárítva az akadályt a stratégiai beruházások megvalósítása előtt. Ezért van szükség az indokolatlan területfoglalások megszüntetésére és az állam elővásárlási jogának biztosítására egyes bányaterületeken - közölte.

Elmondta azt is, hogy az előterjesztést több mint egy évig készítette elő a tárca, a munkában pedig a Magyar Bányászati Szövetség is részt vett.


Fidesz: rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség


Bánki Erik (Fidesz) azt mondta: rendkívüli helyzetben rendkívüli intézkedésekre van szükség. Az állam személye pedig kellő garancia, hogy a váratlan időszakokban, amikor a gazdaságnak minden hazai erőforrásra szüksége van, azok biztosítottak legyenek.

A képviselő ezért támogatandónak tartotta az állami szerepvállalás erősítését, az elővásárlási jog biztosítását az állam számára, és fontos célkitűzésnek nevezte a hazai erőforrások bevonásának erősítését a hazai gazdasági folyamatokba. Szerinte garantálható a javaslat által a nyersanyagellátás hatékony és azonnali biztosítása ott, ahol az ország természeti adottságai ezt lehetővé teszik.

A javaslat arra törekszik, hogy biztosítsa annak lehetőségét, hogy amikor a járványhelyzethez hasonló esetekben a hazai bányászat nem képes kielégíteni a keresletet, ezt az állam katalizálhassa például új lelőhelyek felkutatásával. Ahhoz pedig, hogy az állam a természeti erőforrásait jó gazda módjára hasznosíthassa, szükség van elővásárlási jog biztosítására, a területfoglalási jog megszüntetésére.



Jobbik: nincs szükség az ország "feltúrására"


Nunkovics Tibor (Jobbik) értetlenségének adott hangot a javaslattal kapcsolatban. Mint mondta, az valóban megoldást kínál bizonyos problémákra, de fő mondanivalója mégis az, hogy "feltúrjuk az egész országot", holott erre nincs is szükség, ha jelenleg exportra is jut az alapanyagokból.

Elmondta, választókerületében, Pilismaróton éppen most van "balhé" abból, hogy egy korábbi üdülőövezetben kívánnak sóderbányát létrehozni.

Kifogásolta, hogy a javaslat eltörli a bányajáradékot, amelyet a hasznosításra szánt kitermelt kavics után kellett fizetni eddig. Környezetvédelmi szempontból is aggályosnak ítélte az előterjesztést.

A javaslat legfontosabb céljának azonban azt nevezte, hogy ha egy kisvállalkozás évekig ül egy bányanyitási jogon, akkor arra az állam "lecsaphasson". Szerinte azonban az államosítás helyett a bányanyitási folyamat elindítását kellene segíteni, a kisvállalkozást támogatni ebben. Nincs garancia arra, hogy a koncesszió újbóli kiosztásával az ismét kis- vagy közepes vállalkozáshoz kerül - sérelmezte.


KDNP: szükséges az önellátás biztosítása


Nacsa Lőrinc (KDNP) elmondta, hogy a magyarországi bányászatot száz éve jelentős veszteség érte, mivel nagy része más országokhoz került.

Az építőipari bányászat 37,8 millió köbmétert jelentett 2018-ban, és az ágazatnak egyre nagyobb mennyiségű nyersanyagra van szüksége. Az alapanyagokból pedig még évtizedekre elegendő mennyiség áll rendelkezésre. De egyéb, például örökségvédelmi intézkedések miatt a kitermelés lecsökkenhet, társadalmi korlátok miatt nem lehet kihasználni a rendelkezésre álló alapanyagot.

Magyarország és Európa egyaránt súlyos importfüggőségben szenved a bányászati nyersanyagokból, azonban szükséges az önellátás biztosítása.

Hangsúlyozta: a szigorú természetvédelmi szabályok betartása mellett növelni kell a kitermelést, mert az a magyar nemzetgazdaság érdekét szolgálja.