DK: fideszes pártérdek a rendelettervezet elutasítása



Arató Gergely (DK) közölte, nem támogatják a határozati javaslatot, az ellentétes a nemzet érdekével, kizárólag a Fidesz pártérdekeit szolgálja. Szerinte a kormánypártok védik a védhetetlen, a jelenlegi magyar médiaviszonyokat.

A képviselő azt firtatta, mi az, amitől fél a Fidesz és a KDNP. Ismertette az uniós rendelettervezett főbb pontjait: a szerkesztői szabadság és a közszolgálati média pártatlanságának védelme.

Zavarja a kormánypártokat, hogy szóba kerül az EU-ban, hogy egy tagállamban közpénzből, a médiapiacot torzítva propagandamédiát működtetnek - hangoztatta.

Szerinte a szakmai kritika is megbicsaklik, példaként azt említette, hogy a kormánypártiak szerint a médiaszolgáltatás a 21. században nem határokon átnyúló tevékenység.

Arató Gergely azt mondta, lenne olyan terület, ahol Magyarországnak határozottabban fel kellene lépnie, így a nagyvállalatok elleni küzdelemben, vagy az európai értékek védelmében.



KDNP: az európai polgárok nem kértek rendeletet a médiáról



Juhász Hajnalka (KDNP) közölte, a vita rendelettervezet jogalapjáról szól. A kormánypárti képviselők azért küzdenek, hogy ne sérüljön az a nagyon érzékeny egyensúly, amit a lisszaboni szerződés lefektetett és meghatározza az Európai Bizottság, valamint a nemzeti parlamentek hatáskörét - mondta. Hozzátette: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás ne sérüljön. "Nekünk addig van hangunk az Európai Unióban, amíg a nemzeti parlamentek hatásköre nem sérül" - fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a rendelettervezet az uniós jövőjéről szóló konferenciasorozat eredményeként született, de az európai polgárok nem rendelet, hanem irányelv megalkotását javasolták. Óriási veszélynek tartotta, hogy a bizottság a polgárok hangját használja a hatáskörei bővítésére.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az unió alapszerződése szerint a média és a sajtó területe sem a kizárólagos, sem a megosztott hatáskörök kategóriájába nem sorolható, mivel a média- és a sajtóviszonyok a tagállamok kulturális és identitásbeli leképződései is egyben. Valójában 27 különböző média- és sajtópiacról lehet beszélni - tette hozzá.



MSZP: a Fidesz propagandagépezetének végét jelentené a rendelettervezet elfogadása



Harangozó Tamás (MSZP) szerint az egész javaslat nem szól másról, minthogy a kormánypártok megérezték annak szelét, hogy ha az uniós rendelet hatályba lép, akkor vége a propagandavilágnak, vége van a magyar emberek milliói manipulálásának és akkor vége van a Fidesz rendszerének.

Ő is azt firtatta, mitől tartanak a kormánypártok, hogy olyan elveket kell elítélni, mint a közmédia és az újságírók függetlensége, a sokszínű tulajdonosi struktúra kialakítása, a kormányzati hirdetések átláthatóvá tétele. A rendelettervezet reagál a Pegasus-botrányra is.

A határozati javaslat azt is kezdeményezi, hogy a magyar parlament lépjen fel a szerkesztői függetlenséggel szemben - mondta. Hozzátette: a kormánypártok rezzenéstelen arccal aggódnak az ország szuverenitásért, miközben a kormány rendeletben hozta létre a 112 médiaterméket tömörítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (Kesma), kivonva a parlament által hozott döntések hatálya alól is. Szerinte az uniós rendelettervezet a Kesma végét jelentené.

Az ellenzéki politikus úgy értékelt, a rendelettervezet elfogadása nagyon komoly csapás lenne a Fidesz propagandagépezetére.

A szocialista képviselő azt vetette fel, hogy a kormánypártok akkor nem aggódtak a szubszidiaritásért, amikor elvették az adókat, az iskolákat, a kórházakat az önkormányzatoktól.



Momentum: ha el akarják fogadni az EU pénzét, el kell fogadni a szabályait is



Fekete-Győr András (Momentum) szerint a kormánypártok továbbra sem szeretik a sajtót, ellenben a propagandát imádják. Az ellenzéki politikus "a korszakváltás" utánra azt ígérte, hogy visszaengedik az újságírókat az Országházba és olyan közmédiát alakítanak ki, amely minden oldalt meghív a vitákra, a tájékoztatása pedig tényalapú, független és pártatlan lesz.

Értékelése szerint mára az EU-ban mindent tudnak a magyar kormánypártokról, tudják hogyan lett eurómilliárdos Mészáros Lőrinc, tudják, miből épült fel előbb a Simicska-birodalom, majd a Kesma, és ezt már nem akarják az európaiak finanszírozni. A háromezermilliárd uniós forrás felfüggesztését is összefüggésbe hozta a magyar médiaviszonyokkal.

Idézve a rendelettervezetből azt mondta, magyar érdek az abban foglalt demokratikus részvétel előmozdítása, a dezinformáció elleni küzdelem, valamint a szabad és független média. Szerinte ezek a kifejezések idegenül csenghetnek a fideszes füleknek, de ha szeretnének uniós forráshoz jutni, akkor érdemes megszokniuk őket.

Az ellenzéki politikus azt mondta, személyesen azért tartja fontosnak a rendelettervezet elfogadását, hogy megmentsenek egy generációt a rájuk kényszerített hazugságokról. Ha el akarják fogadni az EU pénzét, akkor el kell fogadni a szabályait is - rögzítette.