OGY - Krónika - 5. rész (Corvinus)

Belföld, 2019.02.19

A Párbeszéd  vezérszónoka a törvényjavaslat alkalmasságát vonta kétségbe, a KDNP képviselője az alapítványi működés nemzetközi példáira hívta fel a figyelmet.



Párbeszéd: a Corvinus nem lesz Harvard



Mellár Tamás, a Párbeszéd vezérszónoka kétségbe vonta, hogy a törvényjavaslat alkalmas lesz arra, hogy valóban fokozatváltást hajtson végre a felsőoktatásban, ahogyan azt a miniszter jelezte. Az a cél ambiciózus, hogy a Corvinus kerüljön Európa legjobb 100 egyeteme, és a világ 200 legjobb egyeteme közé - mondta Mellár Tamás. Szerint azonban igen kicsi, nullához közelít a valószínűsége, hogy megtörténjen. Hangsúlyozta: a színvonal függ a társadalmi közegtől, a magyar társadalmi közeg pedig nem kedvez az autonóm gondolkodásnak és a tudománynak.

A képviselő nem tartja önmagában rossznak az alapítványi formát, azonban azt gyanítja, hogy a kormány jelöli majd ki, kik kerülnek be az alapítvány kuratóriumába, ők pedig nem arra törekednek, hogy autonómia legyen. Egy anekdotát idézett fel, miszerint Rothschild báró a Harvard egyetemnek adott támogatása után arra kérte az egyetem elnökét, hogy ezek után beszéljék meg mi lesz köztük a munkamegosztás, az elnök viszont azt mondta: nincs itt mit megbeszélni, mert "ön adja a pénzt, mi pedig vezetjük az egyetemet".

"A Corvinus egyetem rektora az nem a Harvard elnöke, és ebből következően a Corvinusból se lesz Harvard" - jegyezte meg a képviselő, mondván, nem gondolja, hogy a kormány úgy ad majd egy "csomó pénzt, hogy ne követeljen meg valamit".

Feltette azt a kérdést is, hogy miért pont Mol és Richter részvényeket vonnak be a finanszírozásba, amikor ezek hozama változik, és miért nem államkötvényekkel oldják ezt meg.



KDNP: nemzetközi példák vannak az alapítványi működésre



Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzetközi példák vannak az alapítványi működésre, így például Finnországban vagy a dél-kelet-ázsiai innovációs térségben, valamint az angolszász egyetemi világ is alapítványi formában működik.

Mellár Tamás hozzászólására reagálva hozzátette: Rothschild báró éppen azért tudott adományozni, mert van alapítvány Harvard mögött, vagyis az ellenzéki képviselő mégiscsak a kormányoldalnak adott igazat ebben. Szerinte az ellenzék ördögtől valónak állította be, hogy az egyetem külső finanszírozást vonzzon be, holott ez egy jó dolog és a "fundraising" fontos feladata lesz az új struktúrának.

Kijelentette: az új rendszerben az ösztöndíj rendszerrel továbbra is a jelenlegi nagyrendben tartható lesz az ingyen tanulók száma. A KDNP-s képviselő kettős mércével vádolta a baloldalt, amiért a "Soros-egyetem" esetében pozitívnak tartja az ösztöndíjrendszert, míg ugyanezt ebben az új struktúrában problémának látja.


Független


Szabó Szabolcs arról beszélt, hogy jelenleg a magyar felsőoktatásnak a legfőbb problémája a pénzhiány. A módosítás kiemel egy intézményt, a Corvinust, és annak próbál valamilyen módon forrást adni. Szerinte ezzel jót biztosan nem tesznek, ebből nem lesz nemzeti modell.

Az átalakítás lényege, hogy létrejön egy alapítvány, kap vagyont, és a keletkező bevételekből, magánadományokból működne 2020-tól. Ez a stabil és hosszú távú gazdálkodás alapjait azonban nem biztosítja - rögzítette, hozzátéve: az egyetemek működésének fontos feltétele a stabilitás. Problémának látta azt is, hogy nem folyt érdemi, társadalmi vita, az átalakítást a hazai felsőoktatás szereplőivel is át kellett volna tekinteni. Illett volna valami garanciát is beemelni a módosításba az ösztöndíjas hallgatók számát illetően - jegyezte meg.

Szerinte a rektor a jövőben "papucs orrán pamutbojt" lesz, és lényegében mindenről az elnök, a kancellár, vagy a gazdasági vezető dönt majd.


Miniszteri reagálás


Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az elhangzott kritikákra reagálva továbbra is jó dolognak tartotta a tervezett módosítást. Felidézte a Corvinus körüli korábbi történéseket, azokat az időket, amikor az a hír kelt szárnyra, hogy akár bezárják az intézményt.

Az egyetemet ezzel szemben úgy akarják a jövőben működtetni, mint akármelyik külföldi egyetemet - mondta. Kitért arra, hogy a külföldi hallgatók megjelenése a felsőoktatásban nem egy negatív jelenség, és haladnak a kitűzött cél felé, hogy az ilyen hallgatók arányát 5-ről 15 százalékra emeljék. Ez most 11 százalék - közölte.

Megjegyezte: egy állami egyetemnek senki nem fog támogatást adni, a módosítással most megnyitottak egy sor finanszírozási lehetőséget, amit aztán szeretnének tovább vinni. Egy pilot-projektről van szó, nem egy intézményben, és működési formában gondolkodnak. Ezeket hamarosan kidolgozzák - jelezte.

Annyi történik, hogy az állami ösztöndíj helyébe a Corvinus ösztöndíj lép be, önköltséges hallgatók pedig most is vannak - tette hozzá egy másik felvetésre.

Az egyetem fő épületét nem lehet majd terhelni, értékesíteni, az ezen kívüli vagyont értékesítheti a Corvinus, de muszáj az alaptevékenységet támogató ingatlant vásárolni a befolyt összegből - közölte a miniszter.

Kitért arra is, hogy a többi egyetem is igyekszik fejlődni, és a kormány ezeket a törekvéseket támogatja.

Idézte a törvényjavaslat vonatkozó passzusait és cáfolta azokat a felvetéseket is, amelyek az egyetemi autonómia korlátozásáról szóltak.

A hallgatók akik elkezdték a képzést, úgy fejezik be, ahogy elkezdték. Szerinte nem fog harmadára csökkenni a hallgatói létszám, akkor az egyetem nem lenne fenntartható.

A Mol- és Richter részvényeket érintő szabályozási pontokról azt mondta: a kormány úgy gondolta, az egyetem iránt érzett felelősség miatt ez a vagyonelem nem értékesíthető. Szerinte ez erkölcsileg abszolút elfogadható.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!