Épületek szerzői joga


Államtitkár: egy helyre kerülnek egyes épületek szerzői jogai



Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára régi problémaként beszélt arról, hogy az 1945 és a rendszerváltás között épült épületek szerzői jogai állami tervezővállalatokhoz kerültek és a privatizáció után nem minden esetben rendezték sorsukat. Volt, hogy ezek a jogok a privatizációs szerződésben átszálltak a vásárlóra, de sok esetben nem történt rendelkeztek azokról, ez pedig bizonytalanságot okoz a mai napig - magyarázta. Hozzátette: ezeknek a gyáraknak, az erőműveknek vagy a lakóépületeknek a felújításakor, az átalakításakor meg kell szerezni a tervek szerzői jogi birtokosának a hozzájárulását is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a törvényjavaslatnak nincs olyan eleme, amely érinti a tulajdonviszonyokat, vagy szembemegy az uniós joggal.

Tuzson Bence közölte, szeretnék, ha olyan szervezet jönne létre Magyarországon, amely rendezi ezeknek a jogoknak a sorsát, sőt szeretnék ezeket a jogokat egy helyre, egy állami nyilvántartásba összegyűjteni. Ez egy olyan nyilvántartás lenne, amely átfogóan tartalmazza az épületek szerzői jogának sorsát - mutatott rá. Elmondta, itt, a Lechner Tudásközpontban csoportosulnának az épületek államot megillető szerzői jogai is.

Kitért arra, hogy az építésügyben viszonylag ritka az úgynevezett árva mű, de előfordul, ezért rendezik ennek kérdéseit is: a jövőben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ezen épületek tervei esetében engedélyt adhat az átdolgozásra.


Képviselői felszólalások



Becsó Károly (Fidesz) elmondta, a javaslat egyértelműen megfogalmazza a nemzeti tervvagyon fogalmát, amelyet az állam rendes gazdaként a Lechner-központon keresztül összegyűjt és kezel. A tudásközpont arra is felhatalmazást kap, hogy az építészeti szerzői nyilvántartást vezesse. Az építtető és a tervező közös nyilatkozatban átadja ennek a nyilvántartásnak az építészeti-műszaki dokumentációt, valamint az annak alapján megépült építményhez fűződő szerzői, vagyoni jogok tulajdonosának egyes adatait - részletezte.

Kitért arra is, hogy épületek helyreállítása céljából a tervek és a rajzok a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül is többszörözhetőek lesznek. Előírás, hogy az építészi és mérnöki kamarának meg kell határoznia azokat a díjakat, amelyek ajánlottak a tervek ismételt felhasználásának ellentételezésekor.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) közölte, frakciója támogatja a javaslatot. Azt kérte, hogy családi házak építésénél orientálják a feleket, hogy a tervezés díjában kalkulálják bele a szerzői mű végleges ellenértékét.

Nacsa Lőrinc (KDNP) is frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Varga László (MSZP) közölte, az előterjesztést a probléma lehetséges megoldásának tartja és frakciója várhatóan támogatja majd azt. Az ellenzéki politikus az egyszerűsített bejelentés tapasztalatainak áttekintését kérte az államtitkártól. Azt firtatta, egyeztettek-e a szakkamarákkal.

Hajdu László (DK) is támogathatónak nevezte a javaslatot, és ő is tudakolta, volt-e arról szakmai egyeztetés. A képviselő a nemzeti tervvagyon létrehozását az államosítás egy módjának tartotta.



Zárszó



Tuzson Bence zárszavában közölte, voltak egyeztetések a kamarákkal, sőt az építészkamara kérésére alkották meg a törvényjavaslatot többéves munka eredményeként.

Elmondta, a nemzeti tervvagyon csak a tervek egységes kezelését jelenti, meghatározzák az azok átdolgozására vonatkozó szabályokat.

Az államtitkár nem értett egyet az építészszakma jogainak szűkítésével, mert szerinte nagy az építészek felelőssége.



A közbeszerzési törvény


Tuzson Bence, a Miniszterelnökség államtitkára expozéjában felidézte, hogy három és fél éve alkották meg a közbeszerzésre vonatkozó új szabályokat, és mintegy fél éves tapasztalatokkal rendelkeznek az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetéséről (EKR). Kifejtette: a javaslat az EKR erősítését, a szabályozási környezetének világossá, egyértelművé tételét célozza, kitér az eljárások egyszerűsítésére, gyorsabbá tételére, illetve a felügyeletet ellátó intézményrendszer megerősítésére. Tuzson Bence rámutatott: az uniós szabályozás változása miatt folyamatosan figyelemmel kell lenni az EKR változásaira is. Közölte: bizonyos rendeleti szintű szabályokat érdemes átemelni törvényi szintre, hogy az EKR olyan rendszer legyen, ami mögött törvényi garanciák is állnak. Kiemelte az átlátható, gyors és egyszerű működést.

Kitért az adminisztratív terhek csökkentésére, és példaként azt hozta, hogy eddig egy közbeszerzésnél - kisebb hiányosság esetén - nem volt lehetőség hiánypótlásra az ajánlatkérőnek. Meghatároznák azt az összeghatárt és kört, ami esetén már közbeszerzést kell lefolytatni az uniós értékhatár alapján - jelezte az államtitkár. Kivennék az alanyi körből az egyházakat, hiszen olyan speciális helyzetben vannak, aminél nem érdemes a közbeszerzési szabályokat fenntartani. Emellett a döntőbizottság személyi feltételeire, a jogviszonyra vonatkozó szabályokat, és a javadalmazást is tartalmazza a tervezet. A cél, hogy az itteni díjazás ne térjen el a piacitól, hiszen olyan felelősségteljes munkáról van szó, ami befolyásolja az egész ország megítélését, és a közbeszerzések jó működését teszi lehetővé - tette hozzá.