MSZP: a magyarokat illeti a pénz


Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt, hogy a parlamentben mind azt gondolják, hogy "minket illet" az EU-ból érkező pénz, de a brüsszeli döntéshozók nem akarják odaadni addig, amíg olyan kormány van, amely ellopja, hiszen a magyarokat illeti ez a forrás.

Kifogásolta, hogy a javaslat címében az a kifejezés szerepel, hogy "a kondicionalitási eljárás eredményes lezárása érdekében, az Európai Bizottság kérésére", ugyanis meglátása szerint nem jó, hogy már a címbe is beleírják, hogy csak kényszerből fogadják el a javaslatot.

Elmondta: a kormány felelős azért, hogy az EU-tól járó pénzek egyelőre nem érkeztek meg, a kormány a gátja, hogy eljussanak a források az országba.

Közölte: a kormány lassan már tucatnyi javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek annak érdekében, hogy meggyőzze az Európai Uniót arról, hogy a magyarországi rendszerszintű korrupciós problémákra megfelelő garanciákat tud adni. Jól látható, hogy a bizottság nincs meggyőződve az eddig elfogadott javaslatok hatékonyságáról, vagyis "átlátnak a fideszes blöffön" - fogalmazott Vajda Zoltán.

Úgy vélte, az idő egyre jobban szorítja a magyar kormányt, amelynek a hibája miatt kockáztatják azt, hogy több milliárd euró elvesszen.


Momentum: korszakváltásra van szükség


Fekete-Győr András (Momentum) szerint nem az ellenzéknek fáj, hogy nincsenek kormányon, hanem az embereknek, a diákoknak, a tanároknak. Ugyanis ha a mostani ellenzék kormányozna, az ország már megkapta volna az uniós forrásokat.

Szerinte az ország azért van bajban, mert a kormányoldal meglopta a magyarokat és az európaiakat is.

Korszakváltást sürgetett ennek megszüntetése érdekében.

Kijelentette: azt szeretnék, hogy az uniós pénzek beérkezzenek, ezért fogják megszavazni az előterjesztést.


Jobbik: görcsös erőlködés, amit a kormány tesz



Balassa Péter (Jobbik) bírálta a kormányt, mondván: 2020-ban 487 eurót kaptunk a minimálbérért, most azonban még ennél is kevesebbet ér a legkisebb jövedelem.

Görcsös erőlködésnek és látszatintézkedések sorozatának nevezte, amit a kormány tesz az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében.

Feltette a kérdést: lehet-e bármely szerv ma Magyarországon független, más szerv vagy személy által nem utasítható, ha annak vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki?

Szerinte a kormányoldalon törvényileg biztosítják maguknak, hogy saját káderek ülhessenek a megfelelő helyre.

Az intézményrendszer szerinte kellő biztosítékot nyújt, hogy semmi sem változik, marad minden a régiben.



LMP: óriási bajba kerülhet az ország a korrupció miatt


Keresztes László Lóránt (LMP) hangsúlyozta: nem támogatnának olyan intézkedéseket, amelyek miatt az embereket kár éri.

Felháborítónak nevezte, hogy óriási bajba kerül Magyarország a korrupció miatt, hiszen az embereknek járó, szükséges források kerülnek veszélybe.

Beszélt arról, hogy az igazságügyi tárca "csúcsának közelébe" jutott a korrupció.

Szerinte az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat rombolja, hogy olyan ember állhat a végrehajtói kar élén, aki már csaknem egy éve előzetes letartóztatásban van korrupció miatt. Kifogásolta, hogy leszavazták azon javaslatát, amely lehetővé tette volna leváltását.

Sérelmezte, hogy nemrég kihirdetett törvényeket kell módosítani.

Bírálta azt is, hogy az áthúzódó ügyeket ki akarja venni a kormány a vádkikényszerítési eljárás alól.


Fidesz: az ország érdeke, hogy az uniós források megérkezzenek


Kiss János (Fidesz) kijelentette: Magyarország jelenleg is teljes jogállam. A javaslatra azért van szükség, mert az ország nemzeti érdeke, hogy megkapja a neki járó uniós forrásokat.

Fair megállapodást szorgalmazott, ami miatt a magyar nemzeti szuverenitást nem kell feladni.

Szerinte a javaslat kiváló lehetőséget adott volna a baloldali ellenzéknek, hogy bizonyítsa, fontosak számára az emberek.

Ha a balolalon múlna, a jogszabályt nem fogadnák el és Brüsszellel nem lenne megállapodás, vagyis nem érkeznének meg az uniós források - jelentette ki.