Orbán Balázs: a felsőoktatási átalakítás zárókövét helyezzük el



Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitáját megnyitó expozéjában azt hangsúlyozta: a javaslat képes lezárni az elmúlt időszak méltatlan, pártpolitikai indíttatású vitáját a felsőoktatás átalakításáról, és arról, hogy ennek forrásait hogyan biztosítja a kormány.

Közölte: a törvényjavaslat azért fontos, mert az új rendszer "zárókövét" helyezi el, "rendezi annak törvényi lábát", hogy az állam és az egyetemek közötti viszony, illetve annak finanszírozási oldala hogyan alakul majd a következő években, évtizedekben.

Elmondta: a törvényjavaslat arra irányul, hogy az állam minden modellváltó egyetemmel tudjon hosszú távú, akár több évtizedre szóló finanszírozási szerződést kötni. Ezek a szerződések - ismertette - a javaslat alapján kétfélék lesznek: az egyik az alapfinanszírozást, a másik pedig a teljesítmény alapú finanszírozást érinti. Az állam megrendelői pozícióban marad továbbra is, meg tudja határozni a minőségi és a mennyiségi követelményeket, az egyetem pedig ehhez tudja az erőforrásait hozzáigazítani - fejtette ki.

Orbán Balázs közlése szerint a javaslat 330 milliárdos többletet eredményez a felsőoktatás számára, a bővülő forrásoknak pedig a kormány számításai szerint az lesz az eredménye, hogy a 2019-es 0,8 százalékos GDP-arányos felsőoktatási költés 2022-re 2 százalék körüli értékre kúszhat fel, így Magyarország ebből a szempontból az EU három legjobb országa közé tud kerülni.

Innentől kezdve anyagi korlátai nem lesznek a magyar felsőoktatás sikerének, a versenyképességi fordulatnak és annak, hogy minél több magyar egyetem szerepeljen előkelő helyen a rangsorokban - értékelt.

Az államtitkár a 2010 előtti és utáni időszakot összehasonlítva azt mondta: a szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt, válság idején a humán szektorokból - kultúrából, egészségügyből, oktatásból - vonták ki a forrásokat, ezzel szemben a jelenlegi kormány úgy véli, hogy amikor nehézségek és válság van, akkor kell igazán az emberek jövőjét alapvetően meghatározó szektorokra költeni.

A felsőoktatás átalakításával - a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával - olyan jogi keretet alkottak, hogy egyik jövőbeli kormány se tudjon kivenni forrásokat a felsőoktatásból - mondta.



Fidesz: Klebelsberg óta nem látott fejlesztések indulhatnak



F. Kovács Sándor (Fidesz) a legfontosabb változások között említette az egyetemek jövőbeni finanszírozását. Úgy látja, hogy szükség volt a felsőoktatási modellváltásra, mert ez biztosítja, hogy az egyetemek bírják a versenyt, előrébb lépjenek a nemzetközi ranglistákon.

Azt mondta, a kormány olyan mértékű fejlesztésekben gondolkozik, amelyek Klebelsberg Kunó minisztersége, 1922 és 1931 óta nem történtek. Hozzátette: a felsőoktatási főösszegek a baloldali kormányokhoz képest megduplázódtak, 2022-ben pedig még magasabb támogatás áll az egyetemek rendelkezésére.

A módosítás lényege az, hogy ezen hatalmas összegek befogadására és hasznosítására alkalmas szervezetek jöjjenek létre - jelentette ki.

Értékelése szerint az állam nem vonul ki az átalakuló intézmények életéből, hanem a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé válik.

F. Kovács Sándor beszélt a faluprogramot érintő változtatásról is. Emlékeztetett: a 2000 fő alatti településen működő gazdasági társaságok támogatást igényelhetnek, ha vegyesboltot üzemeltetnek. Sok településen a gazdasági társaságok a polgármester vagy hozzátartozója vezetésével alakultak, ezek kizárása a támogatásból aránytalan sérelmet jelentene a településnek - érvelt a módosítás mellett.



Jobbik: 2022-ben az új kormány felülvizsgálja a modellváltást



Brenner Koloman (Jobbik) véleménye szerint a törvényjavaslat rendkívül sokféle, van benne egy kis "közpénzjellegelvesztés", egy kis "dubajozás", de nagyrészt a magyar egyetemi világról szól.

Cinikusnak nevezte, hogy a kormány arra hivatkozik, a szenátusok önként kérték a modellváltást. Az egyetemeknek fűt-fát, bogarat, különösen uniós pénzt ígértek, majd a miniszterelnök most ezt azért nem akarja igénybe venni, mert "esetleg a Fidesz egypárti túlhatalmán számon kérnék a jog uralmát" - vélekedett.

Egyetértett azzal, hogy a magyar egyetemi világ kiemelt nemzetstratégiai cél, és hogy a felsőoktatás GDP-arányos támogatását két százalékon kellene stabilizálni.

A törvényjavaslatot az egyetemi modellváltások folytatásának értékelte, amivel kapcsolatban azt bírálta, hogy szerinte hatástanulmányok, megfelelő egyeztetések és az egyetemi polgárok megkérdezése nélkül, erőltetetten vezették be. Jelezte, a 2022 után felálló "nemzeti egységkormány" a modellváltást felül fogja vizsgálni.

Szerinte a kormány biztosíthatta volna a közvéleményt arról is, hogy a modellváltás nem arról szól, hogy kormányváltás esetén a magyar egyetemi világot át tudják menteni egy olyan konstrukcióba, amelyre az új kormánynak nem lesz hatása.

Brenner Koloman felhívta a figyelmet: Európában minden, a rangsorokban jól szereplő egyetem állami fenntartású. Oda kell adni a pénzt a kivéreztetett egyetemi világnak, ahol egy egyetemi tanársegéd nettó 140 ezer forintot keres, valamint keret kell a kutatásokra - javasolta.