Visszavásárolhatják lakásukat az eszközkezelő program résztvevői


Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy kedvezményesen visszavásárolhassák korábbi ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő, a bérleti díjakat rendszeresen megfizető bérlők.

A képviselők 133 igen szavazattal fogadták el a kormány erről szóló törvényjavaslatát. A kabinet korábban azt közölte, az intézkedés célja, hogy minden család saját otthonban élhessen.

A Nemzeti Eszközkezelő még 2011-ben, az otthonvédelmi akcióterv alapján jött létre a devizahiteleseket segítésére. A programban az állam megvásárolta a hiteladósok ingatlanát, akik azt visszabérelhették. A programban 36 ezer otthont tudtak megvédeni, és mintegy 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott.


A hetedik alkotmánymódosítással összefüggésben módosították a házszabályt


Az alkotmány hetedik módosításával összefüggésben módosította a parlament - 132 igen szavazattal, minősített többséggel - a házszabályt.

A fideszes Hende Csaba és Bajkai István által benyújtott változtatás célja az előterjesztő által készített és a törvényjavaslat tárgyalása során módosított, illetve újraszerkesztett indokolás közzététele. Így az iromány-nyilvántartás részévé válik a törvényjavaslathoz fűzött indokolás mellett annak újraszerkesztett szövege is.

A mostani módosítást felmenő rendszerben, kizárólag a 2019. január 1-jén és az azt követően benyújtott törvényjavaslatok esetében alkalmazzák.


Bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt



Az Országgyűlés 131 igen szavazattal elfogadta a kormány sportörvényt módosító javaslatát, amelynek értelmében jövőre bevezetik a regisztrált szabadidő-sportoló státuszt, kiegészítve ezzel a sportolói jogállások körét. A regisztrált szabadidő-sportolók később állami kedvezmények igénybe vételére válhatnak jogosulttá. A regisztrációs folyamat, valamint a kedvezmények biztosításának és a rendszer működtetésének részletszabályait külön végrehajtási rendelet határozza majd meg.

A módosítás bővíti a hivatásos sportoló foglalkoztatási lehetőségeit, így a jövőben nem csak sportvállalkozás, hanem sportegyesület is foglalkoztathat hivatásos sportolót. Emellett a munkaszerződéssel foglalkoztatott hivatásos sportoló részt vehet a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződés alapján.

A törvénymódosítás pontosítja az országos sportági szakszövetségek jogállásfeltételeinek és bírósági bejegyzésének szabályait, továbbá módosítja a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő feladatokat és hatásköröket. Jövőben így az amatőr sportszervezetek által készített elszámolások ellenőrzési feladatai - ide nem értve a 300 millió forintot elérő programokat - teljes körűen az országos sportági szakszövetségek hatáskörébe kerülnek, és a sportpolitikáért felelős miniszter jóváhagyási feladata a hivatásos sportszervezetek elszámolásaira szorítkozna.

A sportrendezvények biztonságára vonatkozó szabályok is változnak: a jövőben fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetén a beléptető rendszer alkalmazásának kötelezettségét az Országos Rendőr-főkapitányság határozza meg, kamerás megfigyelésre pedig a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó sportrendezvények esetén is lesz lehetőség.

A változtatások megteremtik annak a lehetőségét is, hogy az idegenbeli találkozókon a vendégcsapat szurkolójaként elkövetett nem megfelelő nézői magatartás tanúsítása esetén a vendég sportszervezet is felléphessen szurkolójával szemben, akár kizárást alkalmazva.


Az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is gyakorolhatják választójogukat az EP-választáson


Megteremtette az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az európai parlamenti választásokon a parlament. Az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosítását 130 igen szavazattal fogadták el a képviselők a kormány kezdeményezésére.

A változtatás biztosítja a szavazás jogát a harmadik országban élő magyar állampolgárok, valamint - az általános választójog elvének megfelelően - a Magyarországon élő, de lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára.

Az EU hivatalos lapjában júliusban hirdették ki az EP-választójogi okmányt módosító határozatot, arra ösztönözve a tagállamokat, hogy az EU-s lakhellyel nem rendelkező állampolgáraiknak is megteremtsék a lehetőséget az EP-szavazásra.

A jelöltként indulás joga továbbra is csak a Magyarországon élő magyar és uniós állampolgárokat illeti meg.