OGY - Krónika 5. rész (határozathozatalok)

Belföld, 2020.04.06

Az Országgyűlés hétfői határozathozatalai alatt lehetővé tette a származási hely feltüntetését a személyi igazolványon, emellett egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette.



A parlament határozathozatalai elején egyhangúlag fogadta el Horvátország uniós csatlakozására tekintettel módosította az európai közösség és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodást.


A származási hely is feltüntethetővé vált a személyi igazolványon



Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra lehetővé tette, hogy a jövőben - a születés helye mellett - az a település is feltűntethető legyen a személyi igazolványokon, ahonnan az állampolgárok származnak.

A képviselők 190 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a Fidesz-KDNP erről szóló előterjesztését.

Az indítvány benyújtói indoklásukban kifejtették, a változtatás elsősorban a falvakban élőket érinti, akik esetében így akkor is lehetővé válik családi otthonuk megjelenítése a személyi igazolványon, ha egy közeli nagyváros kórházában születtek. A kormánypárti politikusok hangsúlyozták, a kormány Magyar Falu Programjának keretében szervezett társadalmi egyeztetéseken különösen sokszor felmerült ez az igény.

Módosultak a különleges jogállású szervekre vonatkozó szabályok



Az Országgyűlés módosításokat fogadott el a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben.

A képviselők 134 igen, 36 nem szavazattal és 21 tartózkodás mellett hagyta jóvá az igazságügyi miniszter előterjesztését.

A 2019-ben elfogadott, a különleges jogállású szervekről - például a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság hivatala, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága - szóló törvény a foglalkoztatás legfontosabb keretszabályait határozta meg. A mostani jogszabályt azért kellett elfogadni, hogy a különleges jogállású szerveknél dolgozókat május 1-jétől a 2019-ben elfogadott törvény alapján lehessen továbbfoglalkoztatni.

Számszerűsítették a törvényben, hogy a főpolgármester közel 1,3 millió, megyei jogú város, valamint fővárosi kerületi polgármester 997 200 forint havi illetményre jogosult. Eddig az szerepelt a törvényben, hogy a főpolgármester fizetése megegyezik a miniszter, a megyei jogú város és a kerületi polgármester fizetése pedig az államtitkáréval.

Emellett egy, a GVH működésére vonatkozó uniós irányelvet is átültetett a magyar jogba, a versenytörvény módosításával. Az irányelv célja, hogy valamennyi tagállami versenyhatóság azonos függetlenségi garanciákkal, erőforrásokkal, valamint jogérvényesítési, bírságolási jogkörökkel rendelkezzen.

A magyar szabályozás eddig is követte az uniósat, ezért koncepcionális változások nem történtek a GVH szabályozásában. A legfőbb változások: formanyomtatványon lehet jogsegélyt - például bírságok behajtását - kérni más tagállami versenyhatóságtól, kiszélesedett a GVH helyszíni kutatási jogköre, gyorsabbá vált vállalkozáscsoportok esetén a bírság behajtása az azonnali egyetemleges kötelezés megteremtésével, és vállalkozások társulása esetén a bírságok behajtása érdekében egy többlépcsős rendszert vezettek be.

A módosítások arra is ösztönzik a vállalkozásokat, hogy tárják fel jogsértéseiket a GVH-nak. Ez a változás főleg "az engedékenységi programhoz" kapcsolódik, vagyis a GVH-val megosztott bizonyítékokért cserébe elengedik, vagy mérséklik a bírságot.



Felfüggesztette a Ház a fideszes Boldog István mentelmi jogát



Az Országgyűlés egyhangúlag, 186 igen szavazattal felfüggesztette Boldog István fideszes képviselő mentelmi jogát, amit Polt Péter legfőbb ügyész indítványozott hivatali vesztegetés elfogadásának, vesztegetés elfogadásának, valamint közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntette miatt.

Az ügy azzal függ össze - olvasható a mentelmi bizottság indoklásában -, hogy Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókörzetének országgyűlési képviselője 2015-ben a választókerületében található települések egyes polgármestereit találkozóra hívta, amelyen közeli bizalmasa, munkatársa és kabinetfőnöke társaságában az elkövetkezendő évekre előre meghatározta a polgármestereknek, hogy az általuk képviselt önkormányzatok a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében rendelkezésre álló pénzkeretből mire, mekkora összegben pályázhatnak eredménnyel abban az esetben, ha a polgármesterek a Boldog István által meghatározott feltételeknek eleget tesznek. A parlamenti képviselő e találkozó alkalmával nyilvánvalóvá tette, hogy hivatali helyzetéből fakadóan befolyással bír a pályázatok mikénti elbírálására - írták az ügyészségi indítvány alapján.



Felfüggesztették a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogát



Felfüggesztette a parlament 170 igen szavazattal, 13 nem ellenében a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogát Polt Péter legfőbb ügyész indítványára, rongálás vétsége miatt.

A mentelmi bizottság előterjesztése szerint 2019. május 24-én este Kálló Gergely három társával közösen Budapest XI. és XII. kerületében festékszóró spray-vel megrongált Fidesz-KDNP-s EP-választási plakátokat összesen 18 közterületi hirdetőoszlopon és 8 hirdetőtáblán. Ezzel 284 ezer forint kárt okoztak a Fidesz-KDNP-nek.

Kálló Gergely a döntés előtt azt mondta a plenáris ülésen: míg a fideszes Simonka György és Boldog István mentelmi jogának felfüggesztésére hónapokat kellett várni, addig esetében csak három hetet. Hozzátette, a dunaújvárosi választás kampányában az ő összes plakátját megrongálták.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!