Egyszerűsödnek a közbeszerzési szabályok


A közbeszerzési eljárások gyorsítását, egyszerűsítését szolgálja a közbeszerzési törvény keddi módosítása, amelyet 114 igen szavazattal, 11 nem szavazat és 45 tartózkodás mellett fogadott el a törvényhozás. Az új szabályozás az Európai Bíróság közbeszerzésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is alapul veszi.

A képviselők könnyítettek az ajánlattétel folyamatán, csökkentve az adminisztratív terheket, különösen a kis- és közepes vállalkozások számára. Például a több mint két hónapig tartó építési beruházásoknál a kötelezően, biztosíték nélkül nyújtandó előleg mértéke 75 millió forintról 250 millió forintra emelkedik, vagyis az 5 százaléknyi előleget akár egy 5 milliárd forintos szerződéses értégig igénybe vehetik a cégek az eddigi 1,7 milliárd forint helyett.

Szorosabb időbeli korlátok vonatkoznak a jövőben a közbeszerzési eljárások bírálati szakaszára. A kizáró okok hiányát és az alkalmassági feltételek teljesülését az ajánlatkérőnek nem kell minden szereplő esetében ellenőriznie, elegendő ezt csupán a nyertesnél megtenni.

A közbeszerzési eljárásban nem lesz szükség nyilatkozat benyújtására a szerződéses biztosítékok jövőbeli rendelkezésre bocsátásáról.

Többszereplős keretmegállapodások alapján történő beszerzéskor is rövidül a bírálat időtartama. Emellett a jövőben az ajánlatkérő megítélésére lesz bízva, hogy szükségesnek tartja-e a nemzeti eljárásrend alkalmazásakor az alkalmassági követelmény előírását.

Az adminisztratív terheket csökkenti, hogy a szerződés teljesítésére vonatkozó adatlapokat csak az elektronikus közbeszerzési rendszerben (EKR) kell a jövőben feltölteni.

Az európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházásoknál nem lesz alkalmazható a nyilvános meghirdetés nélkül induló eljárás. Emellett az uniós forrásfelhasználásnál az eddigieknél hosszabb idő áll rendelkezésre eljárást kezdeményezni a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A változtatás számos pontja már a kihirdetést követő napon, míg több része január 1-jén lép hatályba.


Kiegészülnek a kiemelt térségi fejlesztési tanácsok


Az ország három kiemelt térségi fejlesztési tanácsába delegálhat további tagokat a kormány, tekintettel arra, hogy az állam a működésükhöz a központi költségvetésből nyújt támogatást - tartalmazza a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló jogszabály módosítása, amelyet 113 igen szavazattal, 59 ellenében fogadott el a Ház.

A Balaton Fejlesztési Tanácsba a Miniszterelnökség társelnököt is kijelöl. A tanács 180 települést fog össze, köztük a 2023-ban Európa egyik kulturális fővárosát jelentő Veszprémet. A Közép-Duna menti régió a paksi bővítés szempontjából jelentős, de a Miniszterelnökség a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsba is delegálhat egy tagot.

A tanácsokban tagsággal az érintett megyei közgyűlési elnökök és a megyei közgyűlések további egy tagja rendelkezik, valamint az operatív programokért felelős miniszterek egy-egy képviselője.

Az országban tíz területi fejlesztési tanács működik, azokból három kiemelt.