OGY - Krónika 5. rész (határozathozatalok, mentelmi jog)

Belföld, 2019.06.12

Az Országgyűlés szerdai határozathozatalai során úgy döntött, hogy júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó. Ezt követően nemzetközi szerződéseket hirdetett ki a Ház, majd megkezdte a képviselők mentelmi jogával összefüggő törvénymódosítási javaslat vitáját.



Júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó


Júliustól 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, valamint ahhoz kapcsolódóan az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat érintő része a kormány kezdeményezésére.

Az Országgyűlés 160 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el a pénzügyminiszter előterjesztését, kivételes eljárásban.

Mind a szociális hozzájárulási adó, mint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás munkaadókat terhelő része 17,5 százalékra mérséklődik az eddigi 19,5 százalékról.



Nemzetközi szerződések kihirdetései


A képviselők nyolc nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járultak hozzá a határozathozatalok alatt.

Elsőként a magyar és a brazil kormány közötti kiadatási egyezményt hagyták jóvá, majd a magyar és laoszi diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkezők kölcsönös vízummentességét szavazták meg.

Elfogadták a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Telecom World 2019 rendezvényének lebonyolításáról, szervezéséről és finanszírozásáról szóló megállapodást is, amelynek értelmében az eseménynek szeptemberben Magyarország ad otthont.

A törvényhozás ratifikálta a hajókon telepíthető INMARSAT földi állomások használatáról a területi vizeken és kikötőkben tárgyú megállapodást is, amelyet Londonban 1985. október 16-án hoztak tető alá.

Az Országgyűlés hozzájárult az Európai Hírközlési Hivatal (ECO) létrehozásához, a Nemzetközi Mobil Műholdas Szervezet létrejöttéhez és az európai filmkoprodukciós egyezmény kihirdetéséhez.

A parlament utolsóként az Európa Tanács felülvizsgált filmkoprodukciós egyezményét emelte át a magyar jogrendbe.


Képviselők mentelmi joga


Kósa: Czeglédy DK-listán szerepeltetése miatt javasolta a Fidesz a mentelmi jogi szabályozás módosítását


Kósa Lajos (Fidesz) expozéjában azt mondta: azért kezdeményezték a törvényjavaslatot, mert az idei EP-választáson olyan eset történt, amely egy 29 éve fennálló szokásjogot tört meg. Eddig ugyanis közmegegyezés volt arról, hogy köztörvényes bűncselekmény esetén a parlament, illetve a választási bizottság kiadja a mentelmi joggal rendelkező képviselőt, illetve képviselőjelöltet - jelezte.

A DK azonban az EP-listáján szerepeltette a büntetőeljárás alá vont Czeglédy Csabát, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy az ellene folyó bírósági eljárás megálljon - mondta Kósa Lajos, Gyurcsány Ferenc ügyvédjeként és "Gyurcsány Ferencné Dobrev Klára" üzlettársaként említve Czeglédyt.

A Nemzeti Választási Bizottságban pedig az összes ellenzéki delegált úgy szavazott, hogy fenntartja Czeglédy Csaba mentelmi jogát - emlékeztetett.

Szavai szerint az ellenzék egy visszaeső bűnözőt mentett ki az igazságszolgáltatás eljárása alól.

A parlament és a választások tekintélyének megőrzése érdekében "nem lehetünk tétlenek", ezért kezdeményezte a Fidesz a törvénymódosítást - közölte Kósa Lajos. Az előterjesztés lényege - ismertette -, hogy ha valaki képviselőjelöltté válik, de a jelöltté nyilvánítása előtt ellene már vádirat készült, illetve ellene kényszerintézkedés van érvényben, akkor erre az ügyre ne illesse meg őt a mentelmi jog.


Kormány: téves joggyakorlat szűnhet meg


Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára kijelentette: a javaslat elfogadásával egy károsan kialakult téves joggyakorlat szűnhet meg. Ezért az államtitkár arra kérte a képviselőket, hogy támogassák a tervezetet.


Fidesz: a mentelmi jog visszaélésszerű használata történt


Kocsis Máté, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: az, hogy a DK szerepeltette EP-listája utolsó helyén Czeglédy Csabát, a mentelmi jog visszaélésszerű használata.

Azt mondta: érthető a kormány szűkszavú, de egyértelmű állásfoglalása, hiszen normális esetben nem is kellene ezt a vitát lefolytatni az Országgyűlésben. Az Alkotmánybíróság döntéséből kell kiindulni, amely egyértelművé tette, hogy képviselői munkájában illethet meg valakit a mentelmi jog, nem magánszemélyként - magyarázta.

A politikus szerint az elmúlt 29 évben töretlen volt a gyakorlat, hogy közvádas bűncselekmények gyanúsítottjai esetében a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés mindig igennel szavazott. Azzal, hogy Czeglédy Csabát a DK EP-listájának legutolsó helyére tette, nyilvánvalóvá tette, hogy nem számol azzal, hogy mandátumot szerez, vagyis csak az lehetett a cél, hogy időt nyerjenek - vélekedett.


Jobbik: a pártnál nyitott kapukat döngetnek a javaslattal


Lukács László György (Jobbik) kiemelte: a javaslattal nyitott kapukat döngetnek a Jobbiknál, ők támogatják a kezdeményezést.

Közölte: a Nemzeti Választási Bizottság tagjai jogalkalmazók, nem őket kell okolni a jogi szabályozásért, nem az ő hibájuk, hogy a Fidesz eddig nem lépte meg, ami most a javaslatban van. Változásra szorul a jogi szabályozás, hogy ne legyen kettős mérce, senki ne élhessen vissza a mentelmi joggal - mondta. Hozzátette: korábban Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő esetében is magakadályozták a mentelmi jog felfüggesztését.

Megjegyezte: Czeglédy Csaba a DK együttműködésével minden bizonnyal visszaélt a mentelmi joggal, ezért olyan jogszabályok kellenek, amelyeket a jogalkalmazó helyesen tud alkalmazni.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!