Jobbik: korszerű úthálózatra van szükség!


Stummer János (Jobbik) felszólalásában korszerű úthálózatot sürgetett. Rámutatott: 2021 Magyarországán számos helyen olyan belterületi utcákban élnek emberek, amelyek nincsenek leaszfaltozva. Akik itt élnek ugyanúgy tisztességesen fizetik a súlyadót az autók után, a jövedéki adót és Európa legmagasabb áfáját, nem érnek kevesebbet egyetlen belvárosi polgárnál sem - mondta.

Lenne lehetőség arra, hogy a következő költségvetési ciklusban ne "a haverok zsebét tömjék tele", hanem a kátyúkat javítsák ki, és valóban ésszerű célokra költsék az uniós forrásokat? - kérdezte.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: az úthálózat fejlesztése fontos alapvetése egy térség modernizációjának. Megjegyezte: a kormányoldalon ülnek azok a képviselők, akiket felhatalmaztak a Budapesten kívül élők, hogy képviseljék őket. A választók nem birkák, nem dőlnek be az olcsó propagandának, amivel élnek az ellenzék oldaláról - jegyezte meg az államtitkár. Ismertette: 2010-ben 14 megyei jogú várost és három országhatárt lehetett elérni autópályán, 2020-ban 19 megyei jogú várost és hét országhatárt. 2025-ig 23 megyei jogú város és 19 országhatár lesz elérhető autópályán. Komplex útfelújítási program keretében 444 kilométer főút és 119 km mellékút újult meg 69 milliárd forintból, és a program tovább folytatódik. Összesen 28 országos közútfejlesztés és négy vasútfejlesztés valósul meg a következő években 2400 forintból, ami mintegy 800 km gyorsforgalmi utat és autópályát jelent - ismertette. A falusi útalap keretében két év alatt 122 milliárdot biztosítottak útfelújításokra - jelezte.

A képviselő a választ nem fogadta el.


KDNP: hogyan segíti a gazdaság újraindítási akcióterv a magyar családokat?


Földi László arra volt kíváncsi, hogyan segíti a magyar családokat a gazdaság-újraindítási akcióterv, milyen új intézkedésekkel bővült a családtámogatási rendszer? Rámutatott: a kormány soha nem látott mértékben támogatja a családokat, a családalapítást, a gyermekvállalást. Ezzel szembeállította a baloldali kormányok intézkedéseit, kiemelve, hogy az akkori kabinetek soha nem látott mértékben sanyargatták a családokat, devizahitelekbe kergették őket. Hangsúlyozta: most a vírushelyzet okozta válságra sem megszorításokkal reagál a kormány.

Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a családtámogatások és az otthonteremtési támogatás is jól mutatja a különbséget a korábbi baloldali és a mostani nemzeti kormány válságkezelése között. Felidézte, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszakban a családoktól csak elvettek, megszüntették az akkori otthonteremtési támogatást, csökkentették a gyes időtartamát és megnyírbálták a családi adókedvezményeket. Nem segítették, nem támogatták, hanem büntették a gyermekvállalást, a gyermeknevelést. 2010-ben családbarát fordulat történt, a kormány célja, hogy egyre könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni és nevelni - rögzítette. Kitért arra is, hogy az idei költségvetésben 2300 milliárd forint áll a családok támogatására, azaz 2010 óta több mint duplájára nőtt ez az összeg, a GDP 4,5 százaléka és arányaiban Európában az egyik legmagasabb. Kiemelte, hogy a koronavírus okozta válsághelyzetben sem hagyták magukra a családokat, az eddigi legnagyobb otthonteremtési programot indították el.

2021 januárjától az új építésű ingatlanok áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent, ha egy gyermekvállalás előtt álló, vagy gyermeket nevelő pár a csok igénybevételével új vagy használt otthont vásárol, mentesül a vagyonszerzési illeték alól. Kitért az otthonfelújítási program elemeire is, és jelezte nőtt a falusi csok-ot igénybe vehető települések listája is. Ezek fontos lépések, amelyek nemcsak a magyar családoknak, hanem a magyar vállalkozásoknak is segítenek, hozzájárulnak a meglévő munkahelyek megőrzéséhez, újak teremtéséhez, segítenek a gazdaság újraindításában is.

Jelezte: a minimálbérhez kapcsolódva januártól nőtt a gyed, a diplomás gyed és a gyermekek otthongondozási díja is.

A képviselő a választ elfogadta.


MSZP: romlott a helyzet a gyermekprostitúció terén


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, nem elfogadható, hogy kiskorúak az emberkereskedelem, a gyermekprostitúció áldozatává váljanak. 2010 és 2018 között drasztikusan romlott Magyarország fellépése e téren, számos gyermekotthonban élő gyermek válik áldozattá - mutatott rá. Hozzátette: a kizsákmányolt gyermekek többsége mélyszegénységből érkezik, s a 2015-16-os évben az unióban a szexuális emberkereskedelem áldozatainak a több mint fele magyar, és 64 százalékuk gyermek volt.

Mikor terveznek valódi lépéseket tenni a gyermekprostitúció ellen? - kérdezte.

Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára megerősítette, hazánk alapértékeivel nem összeegyeztethető, hogy állampolgárai bármely bűncselekmény áldozataivá váljanak. A kormány elkötelezett az emberkereskedelem és a gyermekprostitúció visszaszorítása érdekében - hangsúlyozta.

Kitért többek között arra, hogy a kormány elfogadta a 2020-23 közötti időszakra vonatkozó emberkereskedelem elleni stratégiát. Ebben külön fejezetet szentelnek a 18 év alatti áldozatok megsegítésére, védelmére, és a megelőzésre.

A rendőrség is kiemelt figyelmet fordít a bűnmegelőzésre és áldozatsegítésre. Külön kitért továbbá a nemzeti koordinációs mechanizmusra az emberkereskedelem elleni küzdelemben, s szólt arról is, hogy működik egy civil szervezeteket tömörítő kerekasztal is.

A képviselő a választ nem fogadta el.