MSZP: mit tesz a kormány a pedagógusok életkörülményeinek javításáért


Szabó Sándor (MSZP) azt firtatta, hogy mit tesz a kormány a pedagógusok életkörülményeinek a javításáért, hogy ne folytatódjon a tömeges elvándorlás és pályaelhagyás. Kiemelte: a magyar pedagógusok helyzete régóta a magyar közoktatás központi kérdése és az alacsony fizetés a döntő oka a pályaelhagyásnak.

Úgy látta, az elmúlt 12 évben az oktatás nem volt prioritás a Fidesz-kormány számára, e területen a kiadások növelése jóval elmarad a GDP-növekedése mögött, jövő évben összértékét tekintve csak 240 milliárd forint a bővülés. Szóvá tette azt is, hogy jelenleg 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből. Fontosnak tartana egy egyszeri, radikális, 50 százalékos béremelést - mondta. Ennek elmaradásáért a kormány ne Brüsszelt és ne az ellenzéket tegye felelőssé, hanem tegyen meg mindent, hogy Magyarország hozzáférjen ezen forrásokhoz - hangsúlyozta.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: a pedagógusbérek emelésével minden jóérzésű ember egyetért. Ugyanakkor furcsállotta, hogy a baloldali politikus saját kormányzásuk válságkezelési időszakát hozta példaként. A mostani kormány nem szeretne úgy válságot kezelni, mint ők tették - mondta.

Értékelése szerint akkor nem csökkentették a válság negatív hatásait, hanem növelték. Arra használták a felvett hiteleket, hogy a ciklusuk hátralévő részét kitöltsék.

Önök 15 ezer pedagógust elbocsátottak, és elvettek tőlük egyhavi bért - mondta.

Kitért arra is, hogy a képviselő kevesellte az oktatásra fordítandó forrásokat a jövő évi költségvetésben. Azt hiányolni, hogy csak ekkora a növekedés egy válságos helyzetben, az önök részéről kétszínű és hiteltelen - fogalmazott Rétvári Bence.

A képviselő a választ nem fogadta el.


Mi Hazánk: mi lesz a kata jövője?


Apáti István (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy a kata az elmúlt tizenkét év egyik sikertörténete. Jelenleg 460 ezren adóznak így, nagy részük, több mint 400 ezer egyéni vállalkozó. Átlagosan négy fővel számolva egy családot, 400 ezer és 1 millió ember megélhetését biztosítja teljes mértékben vagy járul hozzá a családi kasszához a kata - közölte.

Az elmúlt hetekben ugyanakkor teljes bizonytalanságot idéztek elő a kata jövőjével kapcsolatban - mondta.

Rámutatott: a Mi Hazánk teljes mellszélességgel a katás vállalkozások mellett áll, és konkrét javaslatokat is benyújtott érdekükben. Példaként hozta, hogy az éves árbevételt emeljék 12-ről 24 millióra, és a kifizetésekből származó díj 3 milliós határát 6 millió forintra, az efölötti adót pedig 40 százalékról 15 százalékra kellene csökkenteni.

Szóvá tette, hogy nem tisztázott, mi lesz azokkal a katás vállalkozókkal, akik főállás mellett folytatnak ilyen tevékenységet. Milyen korlátozást terveznek, megszüntetik ezt az adónemet, vagy jelentősen átalakítják? - kérdezte.

Tállai András, a pénzügyi tárca parlamenti államtitkára úgy reagált, főállású katás 248 ezer van, mellékállású 144 ezer, katát szüneteltető vállalkozás 69 ezer. Ha így nézik a számokat, a felvetett probléma megfeleződik. A változások ugyanis a főállású katásokat érintené - jelezte. Konkrét változásokról nem tudott beszámolni, mert döntés még nem született. Zajlik a szakmai vita a kamarákkal, vállalkozásokkal, hogyan és miként történjen átalakítás. Kitért arra, hogy az adónem gazdaságfehérítő hatását, a méltányos adóterhelést meg szeretnék őrizni.

Megjegyezte azt is, hogy amikor bevezették a katát, jobbikosként még nem támogatták azt, de most Mi Hazánkosként már igen.

Örül, hogy beismerték, a kormány csinált valami jót - mondta Tállai András.

A képviselő a választ nem fogadta el.


Párbeszéd: mi lesz a Balatonnal?



Szabó Rebeka (Párbeszéd) a Balaton helyzetéről beszélt, ahol értékelése szerint semmi sincs rendben. A tó egykor mindenkié volt, ma ez eltűnőben van, fideszes politikusok családtagjai és NER-oligarchák folyamatosan építik be a tópartot. Ha valaki nem luxusturista, egyre nehezebben fér hozzá a vízparthoz - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a tónál zajló építkezések nem az átlagembert szolgálják, eltűnnek az olcsó szállások, kempingek, de épülnek a méregdrága szállodák, valamint a magánkikötők a luxusjachtoknak.

A természet védelme, a víz minősége senkit nem érdekel, a befektetők rendelik a hatásvizsgálatokat, sokszor nem tartják be az építésügyi előírásokat, szabálytalanság esetén pedig nevetséges bírságokat szabnak ki.

Miért veszik el a magyar emberektől a Balatont? - tette fel a kérdést.

Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára úgy reagált: ha a képviselő végigmegy a Balaton partján épp az ellenkezőjét tapasztalja annak, amit elmondott. A tó rendkívül népszerű a magyarok körében, évről-évre rekordokat dönt az idelátogatók száma.

Ezek az emberek a képviselő szerint mind luxusturisták - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a Balaton természeti örökségének megőrzése, a zöld felületek védelme mellett. A vonatkozó törvény elfogadásával a parti közcélú strand, illetve a kempingek szabályozását szigorították, a kiemelt üdülőkörzetre érvényes védelmet magasabb szintre hozták.

A képviselő a választ elutasította.