Párbeszéd: mi lesz az önkormányzati bérlakásban élők rezsijével?


Jámbor András (Párbeszéd) kiemelte: az elmúlt napokban több polgármester hívta fel a figyelmet arra, hogy sok ezer, önkormányzati bérlakásban élő család egzisztenciális biztonsága került veszélybe, mert rájuk nem vonatkoznak a lakosságra érvényes rezsivédelmi szabályok. Azt kérte, oldják meg, hogy átlag alatti fogyasztással egyetlen lakos se fizessen átlag feletti energiaárat.

Azt mondta: ha csak a szankciókon múlna az energia ára, nem változna úgy, ahogyan a valóságban alakul.

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a rezsicsökkentésről, az orosz gázról, valamint a szankciókról eltérően nyilatkoztak ellenzéki képviselők az elmúlt időben. Ha a rezsicsökkentés az ellenzék szerint hazugság, érdekes, hogy ezzel kapcsolatban kéri most számon a kormányt a képviselő - mondta.

Közölte: Magyarországon jelentős támogatást kapnak a családok a rezsi kifizetéséhez, és folyamatban vannak tárgyalások az önkormányzatokkal energetikai kérdésekben. A kormánynak, az önkormányzatoknak és a civil szférának össze kell fognia ebben a rendkívüli helyzetben - vélekedett.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Mi Hazánk: mi a helyzet a gáz beszerzésével?


Szabadi István (Mi Hazánk) kifejtette: a miniszterelnök a választások előtt azt ígérte a magyar családok számára, hogy a rezsicsökkentést az olcsó orosz gáz segítségével fogja megvédeni. Ehhez képest júliusban a rezsicsökkentés korlátozásáról döntött - mondta.

Közölte: a kormányfő februárban azt is kijelentette, nagyon közel kerültek a megállapodáshoz, hogy egymilliárd köbméterrel több legyen az éves garantált orosz gáz Magyarországon, de ez a megállapodás februárban minden bizonnyal nem jött létre. Azt kérdezte, miért nem állapodtak meg az egymilliárd köbméter gáz beszerzéséről.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára erre azt mondta: a magyar-orosz hosszútávú gázbeszerzési szerződéssel Magyarország stabil ellátásának alapját teremtették meg, kedvező feltételekkel. A vezetékes gázellátás továbbra is meghatározó marad az ország infrastrukturális öröksége miatt - mutatott rá.

Közölte: a háború miatt az energiaárak jelentősen megemelkedtek és szállítási problémák is felmerültek. Mindennek ellenére a tárolók töltöttsége 87 százalékos szinten van - magyarázta.

Kiemelte: folyamatosan elemzik a helyzetet és a kormány olyan döntéseket hoz, amelyek célja, hogy az ország energiaellátása minden körülmények között biztosított legyen.

A képviselő nem fogadta el a választ.


LMP: mikor kapnak béremelést a pedagógusok és a szociális dolgozók?


Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy bár a kormány szerint a magyar gazdaság ép és egészséges, az adófizetők hatalmas veszteséget szenvednek el az elszabadult infláció miatt. A magyar gazdaság 4-5 százalékkal növekszik, az infláció pedig 20-22 százalékkal magasabb a tervezettnél, ezért a költségvetésben több ezer milliárd forintos inflációs extraprofit halmozódik fel - vélekedett.

Úgy látja, jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem forgatja vissza ezt a profitot a kormány azokra, akikért felelős: a saját dolgozóira, a közszolgáltatások fenntartóira. Az államnak kötelessége lenne az inflációs extraprofitból emelni a szociális dolgozók, a tanárok, az önkormányzati dolgozók és más közszolgálati dolgozók bérét, legalább az infláció mértékével - jelentette ki.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, a többletbevétel a rezsivédelmi alapba került, hogy segítsenek a családoknak a megemelkedett rezsiköltségek kifizetésében. Mindeközben az LMP a javaslataival megemelte volna az emberek költségeit, terheit - mondta. Hozzátette: a háború, a brüsszeli szankciók és az infláció mellé az LMP adójavaslataival tovább rontotta volna az emberek helyzetét.

Kiemelte: az ellenzék folyamatosan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját, amely azonban komoly eredményeket hozott az elmúlt időben. A kormány jelentős béremelést hajtott végre több ágazatban is - közölte.

A képviselő nem fogadta el a választ.


Fidesz: hogyan segíti a kamatstop a vállalkozásokat?



Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint a háború és az elhibázott brüsszeli szankció következményeit, az elszabadult energiaárakat és az inflációt a vállalkozások is megszenvedik. Hozzátette: a magyar kormány elkötelezett az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése mellett, ezért döntött arról, hogy kiterjeszti az államilag nem támogatott, változó kamatozású, forintalapú kis- és középvállalkozói hitelekre is a kamatstopot.

A legnagyobb problémának a szankciós inflációt nevezte, és azt kérdezte, hogyan segíti a kormány által bevezetett kamatstop a magyar vállalkozásokat.

Fónagy János gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár közölte, a magyar kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy ne a magyar emberek és vállalkozások fizessék meg a háború és Brüsszel átgondolatlan szankcióinak árát.

Elmondta, a kamatstop kiterjesztésének célja az infláció megfékezése, a recesszió elkerülése és a vállalkozások megerősítése. Hozzátette: az intézkedés mintegy 2000 milliárd forintnyi hitelállományt és hatvanezer vállalkozást érint, így a jövő év közepéig a kis- és közepes vállalkozások 80 milliárd forintot takaríthatnak meg.

A képviselő a választ elfogadta.