DK: miért engedélyezték, hogy megváltoztassák a Ferihegyről felszálló repülőgépek útvonalát?



Varju László (DK) közölte, a lakosságot jelentősen aggasztja, hogy módosult a Liszt Ferenc-repülőtérről felszálló gépek útvonala. Különösen az Újpesten és az Angyalföldön élők érdekében szólalt fel, majd úgy értékelt: Budapest lakosságát jelentős hátrány érte, a város sokkal koszosabb és zajosabb lett.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára megismételve a korábban általa elmondottakat kifejtette: uniós kötelezettség miatt volt szükség az augusztusban életbe lépett változásokra, a kormánynak mérlegelési lehetősége nem volt, ha nem veszik figyelembe az előírásokat, kötelezettségszegési eljárás indult volna Magyarország ellen.

Közölte, a módosítások bevezetését részletes vizsgálatok előzték meg és csökkent azok száma, akiket az intézkedés után érint a zajterhelés.


LMP: a környezet állapota összefügg a krónikus betegségek megjelenésével



Schmuck Erzsébet (LMP) a 2017-es, Magyarország közegészségügyi helyzetéről szóló tanulmányból idézve közölte, a környezet állapotának romlása és egyes káros környezeti tényezők súlyosabbá válása szoros összefüggést mutat a magyar lakosság krónikus, idő előtti halálozáshoz vezető megbetegedésével. A kockázati tényezők közé sorolta a szálló port, a beltéri levegőminőséget, az elektromágneses terhelést, a hőhullámos napokat, a hormonháztartást zavaró anyagokat. Nem gondolják, hogy időszerű lenne egy nemzeti környezet-egészségügyi program megalkotása? - firtatta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, sok olyan programot indított a kormány, amely ezeket a tényezőket igyekszik kiküszöbölni. Példaként említette a 2011-ben indult, a kis méretű szálló por csökkentését célzó programot, amelyre 160 milliárd forintot fordítottak. A kültéri levegőminősítési rendszerhez hasonlót igyekeznek megteremteni a beltéri levegő esetén is - mondta. Hozzátette: az előrejelző és figyelmeztető rendszerek - például a hőhullámok és az UV-sugárzás esetén - nemcsak a lakosság értesítését szolgálják, hanem a hatóságok felkészülését is segítik.



Jobbik: mikor lesz kész az M9-es?



Farkas Gergely (Jobbik) az M9-es gyorsforgalmi út tervezett szakaszainak megvalósítása iránt érdeklődött. Szerinte Bács-Kiskun megyének nagy segítség lenne a projekt megvalósulása versenyképességi szempontból.

Cseresnyés Péter államtitkár elmondta, az M9-es megépítésével kapcsolatos feladatok még nem szerepelnek a vonatkozó kormányhatározatokban.

Szerinte a képviselő "az emberek mindennapi tapasztalataival megy szembe akkor, amikor Bács-Kiskun megyét az ország elhanyagolt térségeként igyekszik beállítani".



MSZP: a nyugdíjasokon kíván spórolni a kormány



Korózs Lajos (MSZP) elmondta, szakértők, sőt a jegybank is azt prognosztizálja, hogy jövőre 3 százalék felett lesz az infláció. A jövő évi költségvetésben azonban 2,7 százalékos inflációval tervezték a nyugdíjemelést, azaz a nyugdíjasokon kíván spórolni a kormány - hangoztatta.

Szerinte ha így marad a jogszabály, akkor 10-11 hónapon keresztül a nyugdíjasok hiteleznek a kormánynak és majd csak jövő novemberben számíthatnak arra, hogy egy összegben visszamenőleg megkapják a jussukat.

Rétvári Bence azt hangoztatta, bármit is mond a képviselő, a nyugdíjasok nem fogják elfelejteni, hogy volt egy olyan párt, a szocialista, amely csökkentette a nyugdíjak vásárlóértékét.

Hozzátette: a mostani kormány olyan törvényeket fogadott el, amelyekkel a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul, de járhatnak jól. Ha magasabb az infláció a tervezettnél, akkor novemberben visszamenőleges emelést kapnak, ha alacsonyabb a tervezettnél, akkor a különbséget megtarthatják - részletezte.



DK: tervez további megszorító intézkedéseket a kormány?



Székely Sándor (DK) úgy látta, a kormány megszorító csomagot "tol át" éppen. A csomag részeként beszélt a cafeteriaszabályok megváltoztatásáról, a lakáspénztárak állami támogatásának megszüntetéséről, a túlmunkakeret növeléséről. A kormány eladta bagóért az országot - közölte, azt tudakolva, terveznek-e további megszorító intézkedéseket?

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára rögzítette: a kormány politikájában sem korábban, sem most nem szerepelnek megszorító intézkedések. A kormány a magyar emberek jóléte érdekében olyan gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát folytat, amelynek eredményét tapasztalni lehet: a munkából élők száma jelentősen nőtt, a munkabérek és az átlagbér is jóval magasabb, mint valaha - ismertette.



Ügyrend



Csárdi Antal (LMP) ügyrendi felszólalásában azt kifogásolta, hogy négy kérdést is feltett, de egyre sem kapott választ. Mit kíván tenni az elnök, hogy a feltett kérdésekre választ kapjon? - kérdezte.

Az elnöklő Lezsák Sándor szerint jogszabályban nehezen lehet azt meghatározni, mi számít érdemi válasznak. Azt javasolta a képviselőnek, forduljon vagy az ügyrendi, vagy a házbizottsághoz.