OGY - Krónika 5. rész (szociális törvények)

Belföld, 2018.11.29

A szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításának vitája során az ellenzéki képviselők bírálták, hogy eltérő összegű otthonápolási díjat kap az, aki gyermekét és az, aki egyéb hozzátartozóját ápolja. Az MSZP és a DK is azt kérte, hogy az otthonápolást ismerjék el munkaviszonyként.



MSZP: a javaslat különbséget tesz az otthonápolás résztvevői között


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy a módosító csomag néhány javaslata jó irányba mutat, de az indítványok nagyobb részét az ellenzék nem tudja támogatni.

Az otthonápolási díj kérdésének rendezése a parlament egyik legfontosabb feladata, mert mintegy ötvenezer családot érint - szögezte le. A módosító javaslat azonban különbséget tesz a betegek között, mert máshogy ítéli meg ha valaki a gyermekét, illetve ha a testvérét vagy szüleit ápolja - bírált a politikus. Jelenleg körülbelül 17 ezren ápolják a gyermeküket és mintegy 33 ezren más hozzátartozóikat, a költségvetést nem rendítené meg, ha egységesen kezelnék mindannyiukat - jelentette ki, miközben azt kérte, hogy ismerjék el munkaviszonyként az otthonápolást.

A gyermekvédelem rendszerét érintő módosítások alapvetően támogathatóak, de az érthetetlen, hogy miért csak az új eljárásokban kell közös gyermekvédelmi gyámot kinevezni a nem azonos helyeken elhelyezett testvérek mellé - mondta a politikus.

Az örökbefogadó szülőknek járó újabb támogatási formák bevezetésével az MSZP egyetért - jelentette be a vezérszónok. Bangóné Borbély Ildikó arra azonban választ várt, hogy miért nem lesz jogosult az ellátásra az, aki már egy éve neveli saját háztartásában az örökbefogadott gyermekét.

Az örökbefogadást segítő intézkedések csak 2020. után lépnek hatályba, pedig azokat akár már jövőre be lehetne vezetni - közölte a képviselő.


DK: miért nem ismerik el munkaviszonyként az otthonápolást?


Varju László (DK) azt mondta, hogy az otthonápolásról szóló javaslatot az előterjesztők anélkül nyújtották be a parlamentnek, hogy egyeztettek volna róla a szakmai szervezetekkel.

A politikus kritizálta, hogy évi 500 millió forintra emelik a sportolók egyszerűsített adózásának felső határát, és ebből a pénzből nem a nehéz helyzetben lévő embereket támogatják. A kormány azzal a törvénnyel látványosan lemond arról a bevételről, amiből támogatni lehetne a nehéz helyzetbe került embereket - fogalmazott.

Mi az oka annak, hogy nem akarják munkaviszonyként elismerni az otthonápolást, ami egy olyan munka, amit az érintettek jelentős részben az állam helyett végez el - kérdezte.

A képviselő nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a fekvőbetegként ápolt hozzátartozók otthonápolási díja két hónap kórházi tartózkodást követően megszűnik. Varju László azt azonban pozitívnak tartotta, hogy az ápolási díj nyugdíj mellett is jár majd.


Független


Bősz Anett arról beszélt, hogy azok, akik 0-24 órában szolgálatot teljesítenek, lényegében az állami intézményrendszer feladatait vállalják magukra, még az előttük lévő törvényjavaslat alapján is éhbérért. Aki azt vállalja, hogy nem támaszkodik az egészségügyi és szociális ellátórendszerre, az nyomorogni kényszerül - mondta. Szerinte ezeket az embereket nem szabad álcivilnek nevezni, utolsó segélykiáltásaikat fogalmazták meg a kormány felé.

Előrelépésnek tartotta, hogy a szolgálati időbe az ápolás beleszámít, de az érintettek nyugdíja nem gyarapszik, ami hozzájárul időskori elszegényedésükhöz.

Amellett érvelt, hogy ezek az emberek megérdemlik azt a bérezést, amit a szakápolók megkapnak a munkájukért, számukra nincsenek ünnepnapok, éjszakák. Azt kérte, tegyen a kormányoldal további lépéseket, 33 ezer ember méltatlan körülmények között él, és nem tudják méltó körülmények között ellátni beteg hozzátartozójukat. Azt javasolta, fogalmazzák át a javaslatot úgy, hogy elismerik az otthonápolást munkaként, és ne tegyenek különbséget az otthonápolók között.


MSZP: jobbító szándékúak az ellenzék felvetései


Kórozs Lajos az államtitkár figyelmébe ajánlotta az ellenzék kritikai észrevételeit, ezek ugyanis - mint mondta - jobbító szándékkal hangzottak el. Az ellenzéki képviselő az ápolási díjjal összefüggésben elhangzottakra fókuszálva kiemelte: az indítvány számos eleme támogatható lenne, de a díj átalakításával és annak tervezett mértékével nem ért egyet. Mi a különbség, ha egy 50 éves gyermek ápolja a 70 éves édesanyját, mint ha egy 70 éves édesanya ápolja az 50 éves gyermekét - vetette fel Kórozs Lajos.

Rámutatott: elsősorban az ápolásra szoruló személy szükségletei alapján kell a szolgáltatásokat fejleszteni, hogy ne szigetelődjenek el a társadalom egészétől.


DK: segítségre van szüksége ezeknek az embereknek



Gréczy Zsolt is arról beszélt, ne ellenségeket keressenek az ellenzéki képviselőkben, mert a jobbító szándék vezérli őket. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük - rögzítette.

Azt javasolta, hogy legyenek nyitottabbak és fogadják be az ellenzéki pártok kezdeményezéseit, mert néhány milliárdról van szó, ami egy "fél stadion ára". Miért nem erről csinálnak nemzeti konzultációt? - firtatta.

Kitért arra is, hogy "az ország története nem 2010-ben kezdődött", 2002-2010 között 31 ezerről 53 ezerre nőtt az ápolási díjban, 175 ezerről 326 ezerre a pénzbeli, vagy természetbeli lakásfenntartási támogatásban részesültek száma. 2009-től nem csak arányaiban, hanem abszolút összegében is többet kapnak a legalacsonyabb jövedelműek, a családi pótlék 2009 második felétől adóterhet nem viselő járandósággá vált. Több mint kétszeresére nőtt a gyermeket nevelő családok támogatása - sorolta.

A fideszes Kovács Sándor az elhangzottakra úgy reagált, mindezt abból az IMF-hitelből finanszírozták, amivel aztán térdre kényszerítették az országot.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!