OGY - Krónika 5. rész (uniós-vietnami gazdasági együttműködés, Magyarország és Montenegró közötti kétoldalú nemzetközi szerződések)

Belföld, 2019.11.22

Az uniós-vietnami beruházásvédelmi megállapodás tárgyalásának lezárását követően a Magyarország és Montenegró, illetve jogelődei között létrejött kétoldalú nemzetközi szerződésekben való államutódlásról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről tárgyalt az Országgyűlés csütörtökön.



A KDNP támogatja uniós-vietnami beruházásvédelmi megállapodás kihirdetését


Nacsa Lőrinc (KDNP) egyetértett Varga-Damm Andreával (Jobbik) abban, hogy van mit tanulni az említett országoktól, például Vietnamtól, ezért sem érthető számára a Jobbik keleti nyitásra vonatkozó kritikája - mondta.

A KDNP támogatja a megállapodás törvénybe iktatását, mert annak az egyik legfőbb rendeltetése, hogy jogi garanciális elemeket biztosítson a beruházók számára. Így a jogviták korrekt módon, pártatlan testület által rendezhetők, ami mindkét fél számára ösztönző lehet. Szólt a vietnami és a magyar gazdasági együttműködés folyamatos növekedéséről. Szerinte Vietnam gyors növekedése miatt óriási a verseny a távol-keleti országért, ezért fontos mihamarabb megkötni az együttműködést.


Az MSZP támogatja a javaslatot


Mesterházy Attila (MSZP) elmondta: frakciója támogatja az előterjesztést.

Az ülés levezető elnöke a vitát lezárta.


Magyarország és Montenegró, illetve jogelődei között létrejött kétoldalú nemzetközi szerződésekben való államutódlásról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről


Sziijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter elmondta: Jugoszlávia felbomlásának következtében tagállamai sorban jelentették be függetlenedésüket. Szlovénia, Horvátország és Macedónia 1991-ben, Bosznia-Hercegovina 1992-ben, kiáltotta ki függetlenségét, a két utolsó köztársaság, Szerbia és Montenegró pedig szintén 1992-ben, hivatalosan is megalakította a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot. Ez 2003-ban átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, 2006-ban pedig egy sikeres népszavazást követően, Montenegró is kikiáltotta önállóságát, így a kéttagú államszövetség is megszűnt létezni - ismertette. Közlése szerint a Jugoszláviából kiváló államokkal kötött korábbi államutódlásról szóló jegyzőkönyvekhez hasonlóan a montenegrói féllel való megállapodás aláírása is fontos volt, hiszen a jegyzőkönyv tartalmazza a két ország között hatályban tartandó szerződések listáját, így tiszta és áttekinthető helyzetet teremt a két állam nemzetközi kapcsolatában. Elmondta: 2006. óta zajlottak erről a tárgyalások, és 2019 februárjában, a harmadik tárgyalási fordulón rögzítették a hatályban maradó és hatályát vesztő nemzetközi szerződések listáját, szeptemberben pedig aláírták az erről szóló kétoldalú megállapodást.

A miniszter a magyar-montenegrói kétoldalú kapcsolatokat méltatva hangsúlyozta: Magyarország mindig is támogatta Montenegró NATO-csatlakozását és európai integrációját. Ugyanakkor szégyennek nevezte, hogy több mint egy éve nem nyitja meg az EU az utolsó - versenyjogi témájú - csatlakozási tárgyalási fejezetet.



Vezérszónokok, miniszteri zárszó



Zsigmond Barna Pál (Fidesz) elmondta: a javaslat célja, hogy tiszta és áttekinthető helyzetet teremtsen a két ország közötti nemzetközi szerződések viszonylatában, olyan ügyeket érintve, mint a teherautóval történő árufuvarozás, az autóbusszal történő nemzetközi személyfuvarozás, a két ország közötti jogsegély és vámeljárás.

Steinmetz Ádám (Jobbik) a két ország közötti jó kapcsolatokat méltatta és arra kérte a szakminisztert: mindent kövessen el, hogy nyugat-balkáni országok, köztük Montenegró minél előbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Nacsa Lőrinc, (KDNP) stabilnak és kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar-montenegrói kapcsolatokat, amelyeket szerinte tovább erősít a javaslat. Úgy vélte: fel kell gyorsítania a csatlakozási tárgyalásokat az EU-nak Szerbiát és Montenegrót illetően. Hangsúlyozta: a két ország európai integrációja nem kihívás vagy teher, hanem nagy lehetőség az Európai Unió számára, valamint nagyon hasznos lenne az európai és a magyar biztonság szempontjából is, hiszen az európai határok délebbre tolódásával korábban meg lehetne állítani a migrációt. Arra figyelmeztetett: nem szabad késlekedni, mert ellenkező esetben ezek az országok más, "alternatív integrációs lehetőségek" után néznek majd.

Mesterházy Attila (MSZP) egyetértett azzal, hogy Magyarország elemi nemzeti érdeke a nyugat-balkáni európai integráció. Bízott abban, hogy a magyar uniós biztos - Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős tagjelöltje - is osztja ezt a nézetet, és ez irányú tevékenységet fog folytatni.

Szijjártó Péter zárszavában arról beszélt: a magyar külpolitika egyik fókuszában marad az EU bővítése. Helytelennek nevezte azt az európai uniós politikát, amely a bíztatás helyett a kioktatáson és a hiányosságok keresésén alapul. Hozzátette: annak a veszélyét látja "felsejleni", hogy ha túl sokáig várnak a pozitív visszajelzésekkel, akkor ezekben az országokban a közvélemény majd felteszi a kérdést az aktuális kormánynak, hogy miért vállal ennyi kompromisszumot. Az EU-nak dolgoznia kell azon, hogy az európai gondolatiság a Nyugat-Balkánon fennmaradjon - emelte ki a miniszter, sürgetve a montenegrói csatlakozási tárgyalások utolsó fejezetének megnyitását.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!