DK: a kormány mindig felhatalmazást kér


Arató Gergely (DK) közölte: már rendszeresen, néhány havonta vitáznak arról: a kormány felhatalmazást kér, hogy a parlament nélkül kormányozhasson, erre "ok az mindig van". Magyarország az egyetlen ország az EU-ban, ahol rendkívüli jogrendet kell bevezetni a háború miatt és amikor korábban egy szomszédos országban volt háború, nem kellett ilyen felhatalmazást kérni - közölte.

Úgy vélte, az előterjesztéssel arra kap felhatalmazást a kormány, hogy eltérjen a törvényektől, hogy a rendeleteik elvileg a veszélyhelyzet végéig, de a gyakorlatban az idők végezetéig fennmaradhassanak. A javaslat azt jelenti, hogy a kormány már a fideszes képviselőkben sem bízik, arról szól, hogy a demokrácia kényelmetlen a kormánynak - fogalmazott. Hozzáfűzte: az eddigi felhatalmazással is visszaélt a kormány, ezért az újabbat sem támogatják.


KDNP: a képviselőknek segíteniük kell a kormányt a gyors döntéshozatalban


Simicskó István (KDNP) kifejtette: nem sokan gondolták, hogy a 21. században háború törhet ki a szomszédságunkban, de megtörtént, és ennek megvannak a biztonsági és gazdasági következményei, ilyen időszakban pedig különösen nagy bölcsesség kell a jó döntések meghozatalához. Fontos, hogy a kormány felelősen, körültekintetően járjon el, megkapva a lehetőséget a gyors és hatékony döntéshozatalra, és a képviselőknek ebben segíteniük kell a kormányt - mutatott rá.

Úgy látja, a járvány idején is hatékonyan védte meg az embereket a kormány, és most is erre van szükség. Gyors reagálás kell a jelenlegi kihívások miatt, ezért kell megadni a kért felhatalmazást a kormánynak - mondta. Hozzátette: a KDNP támogatja a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nincs más lehetőség.


KDNP: szükség van a rendkívüli jogrendre


Hollik István (KDNP) cáfolva az ellenzéki állításokat azt mondta, hogy az elmúlt öt évben igenis rendkívüli helyzetben volt Magyarország a bevándorlási hullám, a járvány és jelenleg az ukrajnai háború miatt. Ezért szerinte rendkívüli intézkedésekre van szükség.

Csúsztatásnak nevezte, hogy ellenőrizetlen lenne a hatalom, hiszen a parlament ellenőriz - hangsúlyozta. Hozzátette: van időbeli hatálya az intézkedéseknek, azok november 1-ig maradhatnak fenn, a kormány tagjai pedig, ahogy eddig is, ezután is beszámolnak majd az intézkedésekről.

Szerinte kormányon a jelenlegi ellenzék szorított meg, a mostani kabinet azonban csak olyan intézkedéseket hozott, amelyek megvédik a családokat. Nincs olyan kormányzati intézkedés, ami megszorításokat tartalmaz - szögezte le.

Harminchét kormányrendeletet hosszabbít meg a javaslat, a többi között az élelmiszerárstopot vagy a gabona külföldre vitelének korlátozását. A konkrét szabályok is mutatják, hogy a meghosszabbított kormányrendeletek normális választ adnak a kialakult helyzetre, csak pártpolitikai megfontolások lehetnek a mögött, ha valaki túlhatalomról beszél - jelentette ki.


Jobbik: nem igazolható a különleges jogrend meghosszabbítása


Lukács László György (Jobbik) szerint sem igazolható és szükségtelen is a meghosszabbítandó különleges jogrend. Azt mondta: a jelenlegi helyzet szöges ellentétben áll az első járványhullám alatt tapasztalttal, a szükséges intézkedések pedig különleges jogrend nélkül is meghozhatók.

Indokokat várt a kormánytól a többi közt arra, hogy a közérdekű adatigénylésnek 45 nap a határideje, ami ugyanennyivel meghosszabbítható.

Úgy fogalmazott, hogy a kormány a Covid-járvány közegészségügyi kezelésében elbukott, Orbán Viktor miniszterelnök pedig veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe vezeti az országot.

Szerinte a felhatalmazást arra használják, hogy átvigyék a megszorításokat. Úgy ítélte meg, számos megszorítás áthárul majd az emberekre, a családokkal fogják megfizettetni azokat.

Ha valóban segíteni szeretnének a családokon, akkor az áfát kellene csökkenteni, az ugyanis az inflációs terhet mérsékelné - jegyezte meg. Hosszú távon pedig a szociális kártya nyújtana megoldást, a legrosszabb helyzetben élők kaphatnak segítséget az által.


A Mi Hazánk nem támogatja a javaslatot


Apáti István (Mi Hazánk) is kijelentette, hogy pártja nem tudja támogatni a javaslatot, bár más miatt, mint a "szélsőbaloldali, szélsőliberális" ellenzék.

Szerinte "az ukrán területen zajló orosz-amerikai háború" az új világrend kialakításáról szól. A humanitárius segítségnyújtással egyetértett, de kifogásolta, hogy az előterjesztésben harminckét pontban sorolja a kabinet, mit kíván meghosszabbítani.

Sérelmezte, hogy a vakcinagyártók, a kaszinók vagy a multinacionális technológiai cégek kimaradtak a különadóból. A kabinet szerinte azt sem veszi figyelembe, hogy a kisvállalkozások a nemzetgazdaág alappillérei. Őket pedig nemcsak az infláció sújtja majd, hanem a többszörös energiaárak is.

Döbbenetesnek nevezte azt is, amit a kisadózó vállalkozók tételes adójával "művel" a kormányzat. Követelte a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását és magyarázatot várt arra, hogy az miért maradt ki az előterjesztésből.