DK: nem jó, hogy a zárszámadás előtt fogadják el a következő költségvetést


Bősz Anett (DK) nem nevezte jónak azt a gyakorlatot, hogy a zárszámadás előtt fogadja el a következő évi költségvetést a kormány. Hatványozottan igaz ez a koronavírus-járvány kezdete óta eltelt időszakra - emelte ki.

Hozzátette: ha a koronavírus-járvány alatt a a településvezetőknek mindössze minden századik forintról kellett lemondaniuk - és ennek összege 40 milliárd forintot tesz ki -, akkor a központi költségvetésből mindössze minden 625. forintot kellene visszaadni az önkormányzatoknak ennek kompenzálásaként.

Az ellenzéki képviselő a kormány járványügyi intézkedéseit sok estetben elkésettnek, megkésettnek és elégtelennek értékelte felszólalásában.


Államtitkár: cél az egészségügyi dolgozók megbecsülése


Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára azt mondta: az ország 2010 előtti vezetése "olyan sebeket ütött az egészségügy testén", amit nagyon nehéz begyógyítani.

A kormánynak az emberek egészségét megőrizni kívánó, a betegeket minél gyorsabban, jobban segíteni tudó egészségügy a célja, a benne dolgozók megbecsülésével. Ezt szolgálják az orvosi és szakdolgozói béremelések is - hangsúlyozta.


Államtitkár: elismerték a járvány elleni védekezést


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva arra hívta fel a figyelmet: ma már jóval magasabb az ápolók bére, mint 2018-ban volt. Hozzátette, az egészségügy többletfinanszírozásából azoknak az ápolóknak a béremelésére is jut, akiktől a baloldali kormány elvett egyhavi fizetést.

A WHO elismeréssel illette a magyar védekezést - jegyezte meg a koronavírus-járvány elleni küzdelemről szólva. Kiemelte: szemben több nemzetközi fórummal, a baloldal nem szakmai, hanem politikai véleményt fogalmaz meg e témában, saját országát a világ többi részénél lejjebb minősítve.


Jobbik: felelősségteljesebb kormányzati hozzáállásra van szükség


Sokkal felelősségteljesebb hozzáállást kért a kormánytól Gyüre Csaba (Jobbik), aki szerint vagy szándékosan nem mond igazat az államtitkár, vagy nem tudja, mi történik a való életben.

Arról beszélt: van olyan ápolónő, szakdolgozó, akinek a fizetésemelés után csökken a juttatása, majd megjegyezte, aki nem az egészségügyben dolgozik, az "elhiszi a kommunikációs trükköket".


Államtitkár: újraindult és megmaradhat a növekedés


Az általános vita lezárása után Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős álamtitkára a zárszámadás a fő üzenetének azt nevezte: kormányzat - élve az alaptörvény adta lehetőséggel - minden forrást bevetett annak érdekében, hogy segíteni tudjon a válság sújtotta embereknek, vállalkozásoknak.

Hangsúlyozta: a tavaly meghozott intézkedések eredménye, hogy idén jelentős lehet a gazdasági növekedés, és ez a kedvező trend a kihívások ellenére megmaradhat.

Az államtitkár megemlítette: a magyar gazdaság visszaesése kisebb volt az Európai Unió átlagánál, és annak a 9-10 országnak az egyike vagyunk, ahol a teljesítmény már meghaladja a járvány kitörésekor mért szintet.

Banai Péter Benő hangsúlyozta: világgazdasági szinten nagyobb volt a 2009-esnél a 2020-as visszaesés, mégis sokkal jobban jött ki Magyarország ebből a helyzetből, mert "ütésállóbb" a gazdasága, mint az előző válság idején volt.

Felhívta a figyelmet: míg 2002 és 2010 között minden évben növekedett a GDP-arányos államadósság, 2011-től 2019-ig minden évben csökkent ez a mutató, ráadásul a válság előtt elért eredmények miatt jóval olcsóbban sikerült finanszírozni az államadósságot.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy több százezer ember munkahelyének megtartását támogatta a kormány, de a beruházásokon keresztül is sikerült tovább javítani a gazdasági helyzetet.

Említést tett a 10 százalékos tavalyi pedagógusbér-emelésről, valamint arról, hogy a válság ellenére a nyugdíjak megőrizték reálértéküket. Megjegyezte, a kormány irányítása alá tartozó szervezetek nem személyi kiadásait csökkentették, "az első lépések között volt az, hogy a kormány saját magán takarékoskodott".

Hozzátette: nominálisan és GDP-arányosan is nőttek tavaly az egészségügyre, az oktatásra és a társadalombiztosításra vagy jólétre fordított kiadások.


Egészségügyi törvények jogharmonizációs módosítása


Az uniós jog átültetését tartalmazza az egészségügyi tárgyú törvények módosítása. Emellett a kabinet jogosítványt kér bizonyos rendeletek megalkotásához - ismertette Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Önmagában hatályosul az az uniós rendelet, amely a testen kívüli beavatkozásokhoz szükséges orvostechnikai eszközökről szól, de annak a többi jogszabályt is meg kell feleltetni - mondta.

Kiemelte a szoros praxisközösségről szóló változtatást, most ahhoz kérnek felhatalmazást, hogy bizonyos elemeit szintén rendeletben szabályozhassa a kormányzat, ahogy a diétás étkeztetőkre vonatkozó előírások egy részét is.

Ugyancsak szabályoznák a rezidensek kompetenciaszintjét, és a Magyar Gyógyszerészi Kamara kérésére, a problémák csökkentése érdekében szigorítanák a gyógyszerek csomagküldők általi kiszállítását.

Nem lesz kötelező a korábban előírt átalakulása az idősek, fogyatékkal élők vagy szenvedélybetegek átmeneti elhelyezését biztosító intézményeknek - mondta.