DK: a bilincs és a gázspray nem az iskolába való



Bősz Anett (DK) a kormányt bírálta az iskolarendszer egyenlőtlenségei miatt, és úgy vélte: az iskolaőrség nem lesz megoldás a problémákra.

A gondokat nem lehet bilinccsel, gumibottal és gázspray-vel megoldani, ezek az eszközök nem az iskolákba, hanem börtönbe valók - jelentette ki.

Orbán Viktor, miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon ma a világ legmodernebb gyárai működnek és ezeket olyan munkások működtetik, illetve olyan mérnökök és vállalatigazgatók vezetik, akik a magyar iskolarendszerből kerültek ki. Ezért több megbecsülést kért az oktatási rendszerrel kritikusaktól is, ha a diákokról és a pedagógusokról van szó.

Hozzátette: ettől függetlenül az még jogos kérdés, hogy a legrosszabb anyagi helyzetből érkező diákokat, akik gyakran cigány diákok, miért nem sikerül integrálni az oktatás normális rendjébe.

"Küszködünk ezzel a problémával, de ha nincsen egy világos, egyértelmű, fegyelmezett, jó vezetett, keménykezű iskolaigazgató által irányított pedagóguskar és iskola, akkor ezekben az iskolákban nem lehet rendet tartani" - hangsúlyozta.

A kormányfő értékelése szerint "az állapotok elvadultak", így számos helyen szükséges iskolaőrséget bevezetni, és ha kell, "akkor bizony fizikai erőt alkalmazva is, a magukról megfeledkezett diákokkal szemben" meg kell védeni a többi diákot és a pedagógusokat is.

Bősz Anett reagálásában felvetette: a szülők aggódnak, hogy az iskolaőrség nem lép-e majd fel az autista gyerekekkel szemben is, ha esetleg rohamuk van.

A kormányfő viszonválaszában leszögezte, a felzárkózás cigány és nem cigány, de nehéz helyzetből induló gyermekek számára két lehetőségből áll: először tanulni, és utána dolgozni kell. Ugyanakkor kijelentette: az lehetetlen dolog, hogy egy szülő - mindegy, hogy cigány vagy nem cigány - bemenjen az iskolába és megfenyegesse a tanárt.

"Akkor ott iskolarendőr lesz, és rendet fogunk tartani, mert a tanulás, meg a munka is a rendezettségnél kezdődik" - fogalmazott.



LMP: miért nem érdemlik meg a szociális dolgozók a bérkiegészítést?



Ungár Péter (LMP) arra kérdezett rá: a szociális dolgozók miért nem érdemlik meg az egyszeri, bruttó 500 ezer forintos bérkiegészítést? Emlékeztetett: az egészségügyi dolgozók ezt azzal az indokkal kapják, hogy a járványhelyzetben veszélynek voltak kitéve és sokat túlóráztak.

Ez a szociális dolgozókra is igaz - hangsúlyozta -, és mindez 45 milliárd forintjába kerülne az államnak.

"Hiába olvassa fel Rétvári államtitkár úr panelgyűjteményét a bérnövekményről a szociális szektorban"- fordult az egészségügyért felelős miniszterhez -, egy idősotthonban a szociális dolgozó 182 ezer forintot visz haza.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere válaszában felsorolta, milyen béremelésben részesültek a szociális dolgozók: 2014. január 1-jétől a szociális ágazatai pótlék, 2015 júliusától a kiegészítő pótlék, 2016 decemberétől a szociális ágazati összevont pótlék, 2018 januárjától pedig az egészségügyi kiegészítő pótlék, míg 2020-ban a garantált bérminimum korrekció és a szociális ágazati összevont pótlékok emelték az ágazatban dolgozók jövedelmét.

Ezzel azonban nincs vége a béremeléseknek - hangsúlyozta -, a kormány foglalkozik a témával. Nem egyszeri bérkiegészítést kíván nyújtani, hanem fizetésemelést, ami beépül a jövedelembe.

Hozzátette: a kabinet 2020-ban 36 milliárd forintot fordított a béremelésre az év elejéig visszamenő 14 százalékos növeléssel, így 2010-hez képest 115 százalékkal nőtt a szociális átlagbér.



Párbeszéd: hány lélegeztetőgépet vásárolt a kormány?



Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte az egészségügyiért felelős minisztertől: hány lélegeztetőgépet vásárolt a kormány a járvány alatt? Mennyi van most az országban? Melyik, mire alkalmas, és hány gépnek van az unió által elismert tanúsítványa? Hányat kellett használhatatlanság miatt visszaküldeni? Mennyibe kerültek összesen, hány szerződés született lélegeztetőgép-vásárlásra és ebből mennyi nyilvános? - sorolta kérdéseit.

Kásler Miklós azt felelte: az operatív törzsben az ő feladata az egészségügy előkészítése volt a járványra. A gépek beszerzését a külügyi tárca, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium végezte.

Ők eddig is válaszoltak a kérdésekre és a továbbiakra is ők fognak - hangsúlyozta.

Megjegyezte: a kormány a vírushelyzetben a létező legrosszabb variációra készült, és kétségkívül túlbiztosították az ellátást, de a járványveszély még nem múlt el.