OGY - Krónika 6. rész (bányászat)

Belföld, 2020.11.19

Az Országgyűlés csütörtökön lezárta a bányászati törvény módosításának vitáját, majd a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozat módosításának tárgyalásával folytatta munkáját.



MSZP: ne erőből rendezzék a bányavállalatok területszerzését!


Szakács László (MSZP) örömét fejezte ki, hogy volt szakmai egyeztetés a törvényjavaslatról.

Aggályait hangoztatta ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy az építőanyag-iparban érdekelt bányavállalkozók területeket akarnak megszerezni alapanyag-kitermeléshez, és bizonyos esetekben ezt "erőszakosan", "a törvényeket megkerülve" teszik.

Nem az állami elővásárlási jog lenne erre a megoldás, a kártalanítás vagy akár a kisajátítás szabályai jobban segítenék ezeket az ügyeket - mondta, sürgetve a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét is.

Ne erőből rendezzék az ilyen helyzeteket! - szólított fel a szocialista képviselő.


DK: hiányoznak a hatásvizsgálatok


Varju László (DK) szerint egy olyan javaslatról van szó, amely sok vitát fog kiváltani a bányatelkek nyitása miatt.

Hiányolta, hogy a kormány nem terjesztette a Ház elé a hatásvizsgálatot. Szeretné elkérni a dokumentumot, és megtudni belőle, mi alapján döntött a kabinet e szabályozás elfogadásának szükségességéről - jelezte.

Ebben a formában, ilyen körülmények között az indítvány nem támogatható - közölte.

Szerinte a koronavírus-járvány idején sincs olyan hiány az építőanyag-piacon, amely ilyen rendkívüli intézkedést indokolna.


LMP: a javaslat nagy környezeti károkat fog okozni


Keresztes László Lóránt (LMP) arra számít, hogy a törvényjavaslat nagy környezeti károkat fog okozni.

Rossz szemléletet tükröz az előterjesztés - folytatta -, nem a zöld gazdaságra átállást helyezi ugyanis előtérbe, hanem a kitermelést. Bírálta a mederkotrásokra vonatkozó szabályozás tervezett módosítását is.

Az indítvány az LMP-nek teljes mértékben elfogadhatatlan - közölte.


Zárszó


Jakab István alelnök az általános vitát lezárta, Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár zárszavában pedig a vitában elhangzottakra úgy reagált: az előterjesztés mederkotrással kapcsolatos rendelkezése nem veszélyezteti az ivóvízbiztonságot.

A környezetvédelmi kockázatokról azt mondta: természetesen minden bányászati tevékenységnek vannak környezeti hatásai, de meg kell találni azt a megfelelő egyensúlyt, amely a környezetvédelem és a bányászat érdekei között kialakítható.

Az előterjesztés pénzügyi ösztönzőkkel és az inaktivitási lehetőség időtartamának csökkentésével is igyekszik elősegíteni a bányaterületi aktivitást - tette hozzá.



Elvégzik a radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti politika ötévenként esedékes felülvizsgálatát


Kaderják Péter, az Innovációs és technológiai Minisztérium államtitkára elmondta: a határozati javaslat módosításra azért van szükség, mert a jogszabályi előírások szerint ötévente felül kell vizsgálni a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját, amelyet Magyarország első alkalommal 2015-ben fogadott el.

Elmondta: a nemzeti politika létrehozását, valamint az ezekkel kapcsolatos követelményrendszert a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló 2011-es Euratom irányelv írja elő.

Hangsúlyozta: a nemzeti politika felülvizsgálatára kizárólag az atomenergiáról szóló törvényben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség.

Ismertetése szerint a módosítások érintik az Országos Atomenergia Hivatalhoz az elmúlt 5 évben átkerült feladatokat és hatásköröket, így a radioaktív hulladéktárolók feletti hatósági felügyeletet és a sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. Emellett - folytatta - a módosítás átvezeti az elmúlt időszakban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos ütemezési változásokat, így a paksi atomerőmű négy blokkjának üzemidő-hosszabbítását, valamint az oktatóreaktor 2017-es felülvizsgálatát.



Fidesz: a módosításra az ötévente esedékes felülvizsgálati kötelezettség miatt van szükség



Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politika felülivizsgálatát nem érdemi tényező indokolja, sem kormányzati intézkedések, sem kutatási eredmények nem történtek, az ok kizárólag az, hogy a határozatot ötévente a parlament elé kell hozni.

Leszögezte: a javaslat sem a paksi atomerőmű most üzemelő 4 blokkját, sem a tervezett két új blokk beruházását nem érinti. Kitért arra is: semmi oka arra ma a kormánynak, hogy a kiégett fűtőelemekkel kapcsolatban bármilyen döntést meghozzon.



Jobbik: mi történik a kiégett fűtőelemekkel?



Nunkovics Tibor, a Jobbik vezérszónoka hiányolta az előterjesztésből a kiégett fűtőelemek sorsával kapcsolatos terveket, azt firtatva, hogy hol lesz az ehhez szükséges mélységi geológiai tároló helyszíne.



KDNP: az atomenergia felhasználása szükséges és előnyös



Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta: az atomenergia felhasználása a lehető legnagyobb biztosági előírások betartásával szükséges és előnyös. Hangsúlyozta: az atomerőművek megfelelő üzembiztonság esetén mentesek a káros kibocsátástól, nem játszanak szerepet a klímaváltozásban.

Kitért arra is: a paksi atomerőmű 40-50 százalékát adja Magyarország villamosenergia-termelésnek, és beüzemelése óta 400 millió tonna szén-dioxid kibocsátását takarította meg.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!