DK: ne éljenek vissza a szabályozással!


Varju László (DK) a videomegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó szabályozással kapcsolatban az várta el, hogy a kormány győzze meg a szakmai szervezeteket, a közvéleményt és a képviselőket arról, hogy a mostani törvényjavaslat elfogadásával nem fog visszaélni, hanem képes lesz érvényesíteni az európai törekvést.

Úgy fogalmazott: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a Fidesz egy ilyen téma közelébe kerül, az komoly veszélyeket rejt magában.

Azt is kiemelte, hogy a tartalomválasztás szabadságát meg kell őrizni.


Jobbik: a közteherviselés felé kell a megacégeket elmozdítani


Z. Kárpát Dániel arra volt kíváncsi, hogyan gondolja a jogalkotó a megacégek megadóztatását. Azt mondta, nem látja a pontos víziót, hogy hosszú távon legalább a közteherviselés felé mozdítják el ezeket a társaságokat. Nemzetközi példákat hozott amelyek elhasaltak, és felvetette, hogy a járványt követő válság levonulta után gondolkozzanak el egy közös megoldáson az európai országokkal.


Államtitkári zárszó


Schanda Tamás államtitkár megköszönte a törvényjavaslat támogatását, egyúttal visszautasította a pártcsaládjukat ért rágalmazó kijelentéseket.

Egyetértett Nacsa Lőrinccel (KDNP), hogy további lépésekre van szükség. Nehezen szabályozható területről van szó, amely nagyban érinti a családok életét - mutatott rá. Gurmai Zitának (MSZP) azt jelezte, hogy az életkor ellenőrzésénél nem tudják megtenni, hogy technológiát írnak elő. Ez olyan gyorsan változik, hogy indokolatlan lenne törvényben rögzíteni kötelező jelleggel. Varju László (DK) felvetéseire azt mondta, nem kívánnak visszaélni a szabályozás lehetőségével. Rögzítette: jogharmonizációs kötelezettségnek tesznek eleget.


Az elnöklő Sneider Tamás az általános vitát lezárta.


Módosul a felsőoktatási törvény


Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért államtitkára expozéjában kiemelte: a magyar kormány folyamatosan dolgozik a felsőoktatás fejlesztésén és versenyképességének erősítésén. Rámutatott: soha nem volt még annyira szükség a felsőoktatási szféra fejlesztésére, mint ma. A koronavírus okozta kihívás a bizonyíték rá, hogy a magyar tudásbázis erősítése nemzetstratégiai érdek - jelentette ki az államtitkár.

Bódis József kifejtette: a felsőoktatás egész szervezetének világszintű átalakulása van folyamatban, a felsőoktatás irányításával összefüggésben nemzetközi trend a külső szereplők megjelenése, a nem hatékony irányítási formák átalakítása, az állami támogatásban a teljesítményelvűség, az indikátorok, rangsorok előtérbe kerülése.

A felsőoktatási intézményi modellváltással olyan működést alapoznak meg, amelyben az egyetemek a helyi, társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként, az igényekre rugalmasan reagálva biztosítják a képzési-kutatási-innovációs és művészeti, valamint sport és kulturális szolgáltatási hátteret a régió és az ország versenyképességéhez - mondta.

Az államtitkár a változásokat ismertetve rámutatott: a felsőoktatási intézmények alapítására jogosultak köre kiegészül a vagyonkezelő alapítvánnyal. A módosítás megteremti a jogszabályi alapjait annak, hogy az érintett vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami tulajdonú, Nemzeti Földalapba tartozó, de eddig is az intézmények vagyonkezelésébe lévő földek vagyonkezelői jogát.

Emellett új finanszírozási keretet határoznak meg a felsőoktatási intézmények támogatására - ismertette.

Osztrák mintára háromlábú finanszírozási modellt vezetnének be, külön támogatást biztosítva az oktatási, a kutatási, művészi tevékenységekre és az infrastruktúra fenntartására. Az a cél, hogy még inkább érdekeltté tegyék az intézményeket a hatékonyságra és minőségre. A finanszírozáshoz objektíven mérhető, számon kérhető minőségi, mennyiségi teljesítményelvárásokat határoztak meg - mondta.

A magyar hallgatók külföldi tapasztalatszerzése könnyebbé válik, ezáltal a nemzeti tudáskincs is bővül - közölte.

A nemzetköziesítés érdekében a javaslat a képzési és kimeneti követelmények meghatározását az Erasmus+ program keretében létrehozott közös mesterképzés esetében intézményi hatáskörbe helyezi, hasonlóan a szakirányú továbbképzésekhez. Ha egy adott oktatót külföldön egyetemi tanári munkakörben már foglalkoztatnak, akkor magyarországi intézménybe való egyetemi tanári kinevezése a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság külön véleményének kikérése nélkül történhet.

Az osztatlan pedagógus képzésben olyan egységes szerkezetet alakítanak ki, amely az általános és középiskolai tanári feladatokra egyaránt felkészítene.

A tanárképzés formáinak bővítésével könnyebbé válik a pedagógusképzésbe való bekapcsolódás, a már felsőoktatási tanulmányokat folytatók számára - mondta Bódis József.

Kitért arra is, hogy egy túlnyomóan agrárképzési profilú felsőoktatási intézmény jönne létre, amely hatékonyan szolgálja ki az ágazat szakemberigényét, technológiailag fejlett infrastruktúrára és tangazdasági bázisra alapozva. További átalakulás, hogy a Neumann János Egyetem pedagógusképző kara a Károli Gáspár Református Egyetemhez kerül - ismertette.