KDNP: soha nem látott egyetemfejlesztés lesz



Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint a törvényjavaslatban soha nem látott egyetemfejlesztés és soha nem látott összegek szerepelnek a felsőoktatás részére.

Elmondta, 2010 óta az a cél, hogy hatékony, versenyképes felsőoktatást építsenek, amely képes korszerű, piacképes, valódi tudást adni a diploma mellé.

Hozzátette: a felsőoktatási stratégia 2017-es megalkotása óta kiemelten sok támogatás jutott a felsőoktatás korszerűsítésére. Beszélt arról, hogy 2017-ben 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány felsőoktatási béremelési programja. Ezt továbbfejlesztenék: 2021 szeptemberében, majd 2022 januárjában 15-15 százalékos béremelés lesz - közölte.

Beszélt a növekvő ösztöndíjakról, az emelkedő hallgatói létszámról és a kollégium-fejlesztésekről.

Úgy értékelt, "történelmi jelentőségű időket élünk a magyar felsőoktatás jövője szempontjából", soha kormány nem költött még annyi pénzt a felsőoktatásra, mint 2022-től a nemzeti-keresztény kormány fog.


MSZP: mit tett eddig a kormány?


Hiller István (MSZP) közölte: fel kell tenni a kérdést, hogy tizenegy évig mit csinált a kormány, hiszen régóta kétharmaddal kormányoz, és már előbb rá kellett volna jönnie, hogy milyen fontos a felsőoktatás. Amit a kormány 2010 óta tett a felsőoktatásban, az nem működött, a magyar felsőoktatást szabályozó elsődleges törvény szakmailag "nagyon hitvány munka", nem véletlen, hogy több lényegi ponton kellett már módosítani - vélekedett.

Úgy látja, van kapcsolat a 2021-es év felsőoktatási történései és a 2022-es választás között.

Amikor az egyetemi szenátusok szavaztak az intézményük átalakításáról, a kormány másfajta finanszírozásról beszélt, mint most - mondta. Hozzátette: kérdéses, miért nem lesz modellváltás bizonyos egyetemeken.

Közölte: elhangzott, hogy a modellváltás osztrák mintára valósul meg, de szerinte erről nincs szó.

A törvény célja a jelenlegi hatalom átmentése és nem a felsőoktatás színvonalának emelése, ami pedig lehetne a közös céljuk - jelentette ki Hiller István.


DK: politikai célú törvényről van szó


Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy ha a felsőoktatás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozik, a tárca vezetőinek itt kellene lenniük a vitán. De azért vezeti elő a Miniszterelnökség a javaslatot, mert nem egy szakmai, hanem politikai célokat szolgáló törvényről van szó - mondta.

Úgy vélte, közvetlenül a felsőoktatási intézményeknek kellene odaadni azokat a forrásokat, amelyek a javaslatban szerepelnek, mert ők tudják, hogyan használják fel hatékonyan. Így viszont csak reménykedni lehet abban, hogy valóban a felsőoktatást szolgálják majd a források - közölte.

Hangsúlyozta: nem egy kiszámítható és teljesítményalapú rendszer jön létre, ahogyan azt a kormány mondja. A felsőoktatásra fordítandó közpénzt eltüntetik egy fekete dobozba, ahonnan nem tudni, milyen formában kerül majd elő - mondta.

A képviselő kiemelte: a javaslat az elhibázott, szakmailag téves, kizárólag politikai célokat szolgáló egyetemi privatizáció folytatása, de a következő kormány megszünteti majd ezt a konstrukciót.


Jobbik: hűbéri rendszer működik az alapítványokban


Balczó Zoltán (Jobbik) azt kérdezte: ha szakmai felkészülésben alkalmasak az egyetemek arra, hogy a világ élvonalába kerüljenek, és ehhez csak az anyagi háttér hiányzott, akkor a forrást miért nem kapták meg állami intézményként?

Kifogásolta, hogy a kuratóriumi tagság egész életre szól, és hűbérinek nevezte ezt a rendszert. Ha valakit például államtitkári mivoltában delegáltak egy alapítványba, akkor az miért marad magánszemélyként a testületben akkor is, ha már nem tölti be államtitkári szerepét? - kérdezte.

A felsőoktatásnak a köz irányítása alatt kell maradnia - szögezte le.


MSZP: elfogadhatatlan az élethosszig tartó kinevezés


Hiller István (MSZP) különösen visszásnak ítélte, hogy a felsőoktatásért felelős államtitkár az egyik vidéki tudományegyetem alapítványának kuratóriumi elnöke lesz, miközben ő az elsőszámú felelőse a kormányban a felsőoktatásnak. Az nem lehet, hogy valaki önmagát nevezi ki egy tisztségre, amit azután élethosszig visel - jelentette ki.

Milyen jogosítvány alapján lesz egy állam által létrehozott testületi tagság élethosszig tartó? - tette fel a kérdést, elfogadhatatlannak nevezve ezt a gyakorlatot.