OGY - Krónika 6. rész (határozathozatal, azonnali kérdések)

Belföld, 2020.11.30

Az Országgyűlés hétfőn úgy határozott, hogy fenntartja a házelnök döntését Jakab Péter jobbikos képviselő tiszteletdíjának csökkentéséről. Ezt követően a képviselők áttértek az azonnali kérdések tárgyalására.  



Rekordbírságot szabtak ki a jobbikos Jakab Péterre



Kéthavi tiszteletdíját, 4 413 600 forintot vont meg Jakab Pétertől, a Jobbik frakcióvezetőjétől az Országgyűlés.

A képviselők 115 igen, 51 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá Kövér László házelnök döntését.

Jakab Péter azért kapott büntetést, mert a parlament október 19-i ülésén megpróbált egy zsák krumplit átadni a miniszterelnöknek, utalva ezzel arra, hogy szerinte a tiszaújvárosi időközi országgyűlési választáson ingyen osztogatott krumplival vehettek szavazatot a kormánypártok.

A házelnöki döntés indoklása szerint az Országgyűlés ülésének rendjét és méltóságát sértő - a média fokozott figyelmének felkeltését célzó - képviselői magatartások különösen alkalmasak arra, hogy a parlament működésébe, döntéseibe vetett közbizalmat csorbítsák. Jakab Péter cselekményét Kövér László ilyennek tekintette.

Az országgyűlési törvény szerint a Ház tekintélyét, az ülés méltóságát kirívóan sértő cselekmény esetén a házelnök a képviselő fizetését minimum a kéthavi tiszteletdíja összegével, de legfeljebb négyhavi tiszteletdíja összegével csökkenti.

Jakab Péter a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését előbb a mentelmi bizottságtól kérte, amely nem adott helyt a képviselő kérelmének, ezt követően fordult az Országgyűléshez, amely szintén elutasította kérelmét.

Az országgyűlési törvényt tavaly decemberben kormánypárti képviselők kezdeményezésére módosították, hogy szigorúbban legyenek büntethetők a fegyelmi szabályokat megsértő parlamenti képviselők. Legsúlyosabb esetben hathavi tiszteletdíj-elvonással lehet sújtani egy képviselőt.

Az új szabályok hatályba lépése óta most, Jakab Péterre szabta ki a házelnök a legmagasabb összegű bírságot.



Jobbik: miért véreztetik ki az önkormányzatokat?


Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint a kormány rombolja az önkormányzatiságot, jogköröket, forrásokat von el, ami "kicsinyes bosszú" a tavalyi önkormányzati választás után. Miért véreztetik ki az önkormányzatokat? - kérdezte. Arról is beszélt, hogy egyes fideszes polgármesterek visszaélnek a rendkívüli jogrenddel, példaként említette, hogy Gyál fideszes polgármestere egy személyben 4,1 millió forintos jutalmat szavazott meg magának. Nem lett volna ennek jobb helye az ottani emberek megsegítésére? - kérdezte, úgy fogalmazva, hogy a kormánypártoknak a "haverok, barátok, strómanok" anyagi biztonsága az első.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár úgy reagált: semmilyen jogkörelvonás nem történt, sőt az önkormányzati vezetők a rendkívüli jogrenddel speciális jogokat is kaptak. Ha bárki ezt törvénytelenül teszi, a kormányhivatal és a szakminiszter megvizsgálja - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a polgármesterek alapvetően jól vizsgáztak. Az önkormányzatiság biztosított, a feladatmegosztás új rendszere jól vizsgázott, a helyhatóságok gazdálkodása pedig stabil - jelentette ki, Gyálról pedig azt mondta, a város alapvetően elégedett az önkormányzat működésével.


MSZP: a diákok hány százaléka nem tudott részt venni a digitális oktatásban?


Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány tavasszal digitális tanrendre kényszerítette az oktatást. Összegezték-e a tapasztalatokat? - kérdezte. A diákok hány százaléka nem tudott részt venni a digitális oktatásban, és miért? A központosított oktatásügy mennyire látta el a feladatát, mennyire szolgálta ki a tanárokat, diákokat? - sorolta további kérdéseit. Közölte: a szakma szerint a diákok 20-25 százaléka nem vett részt a digitális oktatásban, mert nincs számítógépük és megfelelő internetük, az oktatási kormány pedig nem segített.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a kormány feltérképezte a tapasztalatokat, fejlesztéseket hajtott végre, így a nemzeti köznevelési portált kibővítették digitális tartalmakkal, és elkészült a Kréta-rendszer új, digitális oktatást segítő része, a tanárok pedig nagyobb mértékben használják is ezeket az új felületeket. Könnyebb volt az oktatásirányítás egy állami fenntartóval - jelentette ki, kiemelve: a kormány ingyenessé tette a digitális tanuláshoz az internetet.


DK: több százezer ember megélhetése került veszélybe


Bősz Anett (DK) szerint a kormány addig sanyargatja a munkanélkülieket, amíg el nem fogynak a tartalékaik. Félmillió fölé emelkedett a munka nélkül maradtak száma, jelentős részük már minden ellátásból kiesett, a keresetpótlásra azonban alig tett lépéseket a kabinet - mondta, hangsúlyozva: több százezer ember megélhetése került veszélybe.

Schanda Tamás János, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány politikájának középpontjában a bérből, fizetésből élők állnak, ugyanis munkaalapú társadalmat építenek. A baloldali kormány ezzel szemben segélyalapú politikát folytatott, aki pedig dolgozott, azt agyonadóztatta - tette hozzá.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!