Sérti a szubszidiaritást a médiaszabadsággal kapcsolatos uniós rendelettervezet


Az Országgyűlés 136 igen, 45 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el az európai ügyek bizottsága jelentését a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról (az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály) és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről.

Az országgyűlési határozatban a parlament kimondta, rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, az indoklás szerint azért, mert az nem minden vonatkozásában rendelkezik igazolható hozzáadott értékkel a nemzeti fellépéshez képest.

A tervezet elutasításának indokai között szerepel az is, hogy nem megfelelő annak jogalapja. A médiaszektor belső piaci széttagoltsága az uniós tagállamok nyelvi, alkotmányos, történeti és kulturális sajátosságaira vezethető vissza, így a rendelettervezet által létrehozni kívánt közös keret nem indokolt.

A határozat indoklása szerint a sokszínű médiarendszer kialakítása és a médiapluralizmus védelme uniós tagállami hatáskörbe tartozó kérdés, továbbá a közszolgálati médiára vonatkozó előírások szintén tagállami hatáskörbe tartoznak.

A rendelettervezet messze túlterjeszkedik a belső piaci szabályozási körön - indokolt az európai ügyek bizottsága.

Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatott rendelettervezetének célja a médiapluralizmus és -függetlenség védelme. A javaslat többek között biztosítékokat tartalmaz a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozással és a médiaszereplők megfigyelésével szemben. Külön hangsúlyt helyez a közszolgálati média függetlenségére és stabil finanszírozására, valamint a médiatulajdon és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Foglalkozik a médiakoncentráció kérdésével, és létrehozna egy új, a nemzeti médiahatóságok képviselőiből álló független médiaszolgáltatásokat felügyelő európai testületet.


Január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánították


Az Országgyűlés, Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye befejezésének 200. évfordulójára emlékezve, január 22-ét a magyar kultúra napjának nyilvánította.

A képviselők 191 igen, és 1 tartózkodó szavazat mellett fogadták el Hoppál Péter (Fidesz) előterjesztését. A határozat szerint az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza, hogy a magyar kultúra napján olyan rendezvényeket szervezzenek, amelyek megjelenítik Magyarország gazdag kulturális életét és előmozdítják a nemzeti kulturális hagyományok megőrzését.


A parlament elutasítja a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlást


Fideszes képviselők kezdeményezésére politikai nyilatkozatot fogadott el a parlament a Magyarország érdekeivel ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról 141 igen, 36 nem szavazattal és 4 tartózkodással.

A döntés előzménye - derül ki a dokumentumból -, hogy a német Bundestag 2022. november 10-én, a holland parlament pedig 2022. november 17-én olyan indítványt fogadott el, amely a Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljáráshoz kapcsolódóan kétségbe vonta a megállapodás komolyságát.

A magyar Országgyűlés rögzítette, hogy Magyarország elkötelezett az Európai Unió alapjául szolgáló értékek, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ezért az elmúlt hónapokban az Európai Bizottsággal való megegyezés eredményeképpen tizenhét vállalást tett és teljesített.

Rámutattak: az unió joga pontosan rögzíti azokat az eljárási szabályokat, és megjelöli azokat az uniós szerveket, amelyek révén ellenőrzik a tagállamoknak szerződés szerint járó uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek való megfelelést, "azonban Németországnak és Hollandiának ilyen joga nincs" .

A nyilatkozattal - amely visszautasítja "Németország és Hollandia zsarolását" - az Országgyűlés az unióval való tárgyalások folytatására és arra szólítja fel a kormányt, Magyarország érdekeit minden jogszerű eszközzel érvényesítse.


Képviseleti keresetek kezdeményezhetők a jövőben



Az Országgyűlés 145 igen, 8 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta a cselekvő fogyasztóvédelem érdekében szükséges egyes törvények módosítását.

A jogszabály alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére képviseleti kereseteket indíthatnak arra feljogosított, jellemzően nonprofit szervezetek, amelyek például fogyasztók érdekében végeznek tevékenységet és az ő érdekükben legalább 12 hónapja működnek, továbbá egyes hatóságok is kezdeményezhetnek ilyen eljárást.

A fogyasztóknak nem kell kinyilvánítaniuk azon kívánságukat, hogy a feljogosított szervezet képviselje őket. A bíróság ítéletében határozza meg azoknak a fogyasztóknak a körét, akik jogosultak a sérelem orvoslására.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben nevesítették a fogyasztók egyértelműen azonosítható csoportjaként a családokat.

A jövőben a nagyobb médiaszolgáltatóknak már nemcsak a televízióban sugárzott műsorok esetében lesz kötelező a korhatárbesorolás feltüntetése, hanem az úgynevezett lekérhető médiatartalmaknál is, vagyis az interneten közzétetteknél.

Egy másik változtatás egy uniós kötelezettség alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelöli ki digitális szolgáltatási koordinátornak, vagyis ezen szerv lesz jogosult online tartalmakkal kapcsolatos, például peren kívüli vitarendezés lebonyolítására vagy adatszolgáltatásra kutatóknak.