Ismét meghosszabbították a koronavírus-törvény hatályát



Hozzájárult az Országgyűlés a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbításához, így az 2022. január 1-jéig érvényben marad.

A képviselők erről 112 igen szavazattal, 25 ellenvoks mellett döntöttek, tartózkodás nélkül.


Meghatározták az egyetemi vagyonkezelő alapítványok finanszírozását


Meghatározta az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2022 és 2026 közötti finanszírozását az Országgyűlés. A parlament 115 igen, 28 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadta el a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényt.



A képviselők többsége megszavazta a korábban elhangzott interpellációkra adott válaszokat.



Nem függesztették fel Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát



Az Országgyűlés 19 igen, 116 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett nem függesztette fel Hadházy Ákos (független) mentelmi jogát.

A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Egri Járásbíróság kérte egy magánvádas rágalmazási ügyben.

Egy magánszemély azért tett feljelentést a független képviselő ellen, mert februárban és márciusban olyan Facebook-posztokat tett közzé egy Heves megyei faluban uniós hitelből épült kalandparkkal kapcsolatban, amely azt a látszatot keltette, hogy a feljelentő csalást követett el.

Hadházy Ákos a határozathozatal megelőző felszólalásában arra kérte az Országgyűlést, hogy a mentelmi bizottság javaslatával szemben függessze fel mentelmi jogát, szerinte ugyanis az ilyen feljelentések csak kommunikációs célokat szolgálnak, hogy azt lehessen mondani, a képviselő elbújik a mentelmi joga mögé.


Jobbik: mikor és mennyit emelnek a pedagógusok bérén?


Az azonnali kérdések sorát nyitó Csányi Tamás (Jobbik) azt mondta, hogy a pedagógusbérek emelése már nagyon régóta várat magára. A politikus azt kérdezte, hogy a kormány mikor és mennyit fog emelni a pedagógusok bérén?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt felelte, a kabinet is úgy gondolja, hogy amikor csak lehet, emelni kell a pedagógusok bérét. A jelenlegi kabinet három ciklus óta kormányoz és nem volt olyan ciklus, amikor a pedagógusok bére ne emelkedett volna - szögezte le. Hozzátette, a baloldali kormányok idején, a válság alatt nem fizetésemelés, hanem fizetéscsökkentés történt.


MSZP: miért lett nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás egy lakóépület?


Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt, hogy a választókerületében, a fővárosi Dagály strand környékén egy lakóépületet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítettek. Milyen érdekek mentén döntöttek? - kérdezte.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, a kormány döntéseit mindig és minden esetben az ország, a Magyarországon élő emberek és a nemzet érdekei indokolják. Ezek voltak a döntések indokai a járványügyi helyzetben és gazdaság újraindításakor is - közölte.


DK: miféle veszélyhelyzet ez?


Bősz Anett (DK) arról beszélt, hogy felfutóban van a koronavírus-járvány, miközben a kormányzati kommunikáció sikeres járványkezelésről beszél. A kabinet világossá tette, hogy a negyedik hullám elleni védekezést kizárólag az átoltottságra alapozza - emelte ki.

Szakértők a nyájimmunitást a nyolcvan százalék feletti átoltottsághoz kötik, Magyarországon azonban a beoltottak száma a hatmilliót sem éri el - közölte. Eközben meghosszabbították a veszélyhelyzetet, pedig a kormány hivatalos tájékoztatása szerint az 55 százalékos átoltottság tökéletes járványügyi védekezést takar - fogalmazott.

Miféle veszélyhelyzet ez? - tette fel a kérdést.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy az átoltottság 60 százalékos. Egyúttal arra kérte az ellenzéki képviselőt, ismerje el, hogy megpróbálták elriasztani és visszatartani az embereket az oltásoktól.


LMP: miért nincs pénz a Velencei-tó megmentésére


Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért nincs a kormánynak negyven milliárd forintja a Velencei-tó megmentésére?

A politikus hangsúlyozta, az utóbbi hónapokban aggasztó és botrányos hír jelent meg a tóról. Nyáron kétszer is nagyon komoly halpusztulás történt, jelentősen csökkent a tó szintje és a szakemberek szerint ha nem történik éremi beavatkozás, akkor a tó a kiszáradás felé halad - tette hozzá.

Ezalatt a kormány a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát 43,5 milliárd forintból akarja felépíteni a tavon - emelte ki.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára hangsúlyozta, ez a nyár is bebizonyította, hogy mekkora károkat tud okozni a csapadékhiány. Az utánpótlás nehézkes, mert a térség tározói nem tudnak megfelelő mennyiségű vizet visszapótolni a tóba - emelte ki, hozzátéve, ugyanakkor a következő napokban megkezdődik a tározók leeresztése.