Fidesz: mikor várható a migránsok szervezett beszállításának megszüntetése?
Ágh Péter (Fidesz) azt kérdezte: mikor várható az illegális migránsok szervezett beszállításának megszüntetése a Földközi-tengeren? Várható-e az unió közbelépése ez ellen?
Emlékeztetett arra a munkára, amellyel Magyarország megfékezte "a koordinálatlan migránstömeget". A küzdelem eredményeit szerinte Európára nézve nehéz megtartani, ha közben a Földközi-tengeren zajlik a Soros-hálózatok hajóin a migránsok ideszállítása.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára úgy felelt: ha a magyar kormány nem harcolt volna a migráció és a kötelező kvóta ellen, ma Európa egészen másképp nézne ki.
Sorolta az eredményeket, és méltatta Matteo Salvini olasz belügyminiszter tevékenységét. Hozzátette: Olaszország folyamatos provokáció alatt van a migránshajók által.
Az új uniós vezetőkön is számon fogja kérni a kormány a magyar emberek akaratát - hangsúlyozta.
A képviselő elfogadta a választ.
Jobbik: mikor enyhülnek a gyógyszerkiadás terhei?
Lukács László György (Jobbik) arra várt választ: miért nem enyhíti a kormány a patikákba járók terheit? Bírálta a gyógyszer-finanszírozást, amelyben az állam lassan háttérbe vonul, az embereknek pedig egyre többet kell költeniük, míg máshol az állam állja a költségek kétharmadát.
Szerinte a krónikus betegeket és a drágább gyógyszereket szedőket sújtja leginkább a probléma, amely az életkor előrehaladtával egyre nagyobb.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára úgy felelt: míg egy átlagos uniós háztartásban 7 százalékkal emelkedett a gyógyszerkiadás 2010 óta, Magyarországon 9 százalékkal csökkent.
Cél a lakosság terheinek mérséklése - hangsúlyozta -, ezért vezették be az úgynevezett vaklicit intézményét, amely csökkentette a gyógyszerek árát.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont igen, 107 igen, 26 nem.
KDNP a legújabb foglalkoztatási adatokról
Hargitai János (KDNP) a foglalkoztatásra vonatkozó legfrissebb adatok értékelésére kérte a kormányt.
Felidézte, 2010-ben mintegy 12 százalékos volt a munkanélküliség, kevesen gondolták, hogy alig tíz év múlva a mutató 3,4 százalékos lesz, ami az unióban is az egyik legjobb adat. Ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Az adatok alakulása összefügg a kormány sikeres gazdaságpolitikájával - mutatott rá.
Bodó Sándor, a pénzügyi tárca államtitkára kiemelte: a kormányváltás után számtalan intézkedés történt, ami pozitív irányba indította el folyamatokat. Ezek közé tartozik a munkaerő-piacot szabályozó csomag.
Kiemelte: több mint 4,5 millióan dolgoznak, ami egyértelműben stabilitást ad az országnak, illetve azoknak akik munkát végeznek. Szinte valamennyi ágazatban nőtt a foglalkoztatottság. A mostani ráta jónak számít uniós viszonylatban, de ez még nem jogosít fel arra, hogy hátra dőljenek. Az aktív nyugdíjasok, kismamák körében lehetnek még tartalékok - jelezte.
A képviselő a választ elfogadta.
Független: miért áll a budapesti kórházak fejlesztése?
Bősz Anett független képviselő arról kérdezett, hogy miért áll a budapesti kórházak fejlesztése. Kifejtette: szinte minden nap hajmeresztő tények látnak napvilágot, az orvoshiány miatt az összeomlás határára került a sürgősségi ellátás, egész osztályok mondanak fel, a lehetetlen munkakörülmények, a túlóra és az alacsony megbecsültség miatt. A mentősök azért szállítanak életveszélyes sérülteket egyik kórházból másikba, mert nem mindenhol tudják fogadni a betegeket - mondta.
Az eredeti tervekből mi valósult meg, az Egészséges Budapest programra előirányzott 42 milliárd forintból mekkora összeget használtak fel? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: évtizedek óta nem volt ilyen nagymértékű fejlesztési program a központi régióban. A 2017-ben indult és 2026-ig tartó 700 milliárdos keretű Egészséges Budapest program négy centrumkórház jön létre a fővárosban, továbbá 11 országos gyógyintézetben, 13 társkórházban köztük négy egyházi fenntartású intézményben és 32 szakrendelőben valósul meg fejlesztés - részletezte.
A program rendületlenül halad előre - összegzett Rétvári Bence. A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára a kormány 2017-ben 40 milliárd forintot biztosított, ezen belül 21,7 milliárdból orvos-technológiai eszközök beszerzése valósult meg, 18,3 milliárdból pedig megkezdődött az építészeti tervezés. A 2018-as költségvetésben további 30 milliárd, az ideiben 41,9 milliárd jut a programra, amely "rendületlenül" halad előre - mutatott rá a parlamenti államtitkár.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 101 igen, 21 nem szavazattal jóváhagyta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!