MSZP: mit tesz a kormány a kórházi fertőzések ellen?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy tavaly több, mint 15 ezer kórházi fertőzés történt és azok miatt 541-en meg is haltak. Hangsúlyozta, hogy 2017-hez képest 23 százalékkal nőtt a kórházi fertőzésben elhunytak száma.

A kormány lépései haszontalanok, hiszen míg a fertőzöttek száma nem csökkent, a fertőzés miatt elhunytaké nőtt - bírált a politikus.

Mikor látják be, hogy a kórházi fertőzésekkel szembeni lépeseik nem voltak megfelelőek, milyen új lépéseket tervezek, hogy csökkentsék a fertőzések miatt elhunytak számát - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-SZDSZ kormány úgy próbálta elérni, hogy kevesebben vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok mindenki számára elérhetőek - tette hozzá, hangsúlyozva, Magyarország az egyik olyan európai ország, amelyik a legtöbb és legátláthatóbb adatot szolgáltatja.

A kórházi kezelésekkel összefüggő megbetegedések aránya Magyarországon négy százalék, míg az európai 5,5 százalék - hangsúlyozta.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament ezt 111 igennel, 34 nem és egy tartózkodás ellenében tette meg.


DK: mikor oldják fel a kórházi a létszámstopot


Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy miközben ezrek halnak meg a megfelelő ellátás hiányában, nincs elég orvos, kórházi osztályok zárnak be, már ott tart a spórolás, hogy nem lehet tudni, a kórházak felvehetnek-e orvosokat és ápolókat.

Az egyik bejelentés arról szól, hogy nincs létszámstop, a másik arról, hogy azt igyekeznek feloldani - mondta.

Mikor oldják fel ezt a létszámstopot, mikor vehetnek fel újra orvost és ápolót a kórházak - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára cáfolta a képviselő által említett, a kórházi dolgozók felvételének stopjáról szóló sajtóhírt.

Tíz év alatt 770 milliárd forinttal emelkedett az egészségügyre fordított költségvetési összeg - hangsúlyozta, az egészségügyi béremeléseket soroló államtitkár.

A kérdező nem, de az Országgyűlés elfogadta a választ 112 igennel, 37 nem és egy tartózkodás ellenében.


LMP: mi lesz a nyugdíjrendszerrel?


Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, mi lesz a nyugdíjrendszerrel, ha lassul a gazdasági növekedés. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban egyre többen jelzik előre, hogy lejárt a gazdasági növekedés ideje.

2020-ban a magyar gazdasági növekedés minden előrejelzés szerint három százalék alá csökken. A kormánynak azonban esze ágában sincs korrigálni az egyenlőtlenségeket - jelentette ki.

Ha bekövetkezik a gazdasági lassulás, akkor miből finanszírozzák a nyugdíjakat ? - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy amikor emelkednek a bérek, az azt is jelenti, hogy a keresők a későbbiekben magasabb nyugdíjakat fognak kapni.

Az szja. korábban harminc százalék fölötti volt, most csak 15, bevezették a családi típusú adókedvezményeket is - hangsúlyozta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megtette ezt 117 igennel, 35 nem és egy tartózkodás ellenében.


Párbeszéd: mi lesz a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat sorsa?


Mellár Tamás (Párbeszéd), arról érdeklődött, hogyan képzeli el a kormányzat a rendszer működését, mikor lesz annak alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata.

Választ várt arra, hogyan működik majd változatlan feladatokkal, de a hálózat nélkül az akadémia, milyen stratégia mentén működik majd az új szisztéma.

Válaszában Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azt mondta: a kormányzat azt tűzte célul, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb európai állam egyikévé váljon, és ennek útja az innováció erősítése, amihez több és eredményesebb kutatásra van szükség.

Hangsúlyozta: a területre jövőre az ideinél 32 milliárd forinttal többet, összességében 150 milliárdnál nagyobb forrást fordít a kormányzat. Jelezte: van alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata a kutatóintézet-hálózatnak.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament viszont - 114 igen, 35 nem és egy tartózkodás mellett - megszavazta azt.


Fidesz: mit tesz a kormány a növekvő migrációs nyomás ellen?


Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról kérdezett, mit tesz a kormány a növekvő migráció jelentette probléma kezelésére.

Emlékeztetett arra: négy éve, a súlyos migrációs válsághelyzet idején Nyugat-Európa államai a feltétel nélküli befogadást propagálták úgy, hogy nem volt valós tervük a muzulmán többségű érkezők integrálására, aminek következtében korábban ismeretlen problémák jelentek meg és állandósultak nagyvárosaikban.

Menczer Tamás, a szaktárca államtitkára válaszát azzal kezdte: a kormány kitart eddigi politikája mellett, amelynek lényege, hogy a bevándorlást meg kell állítani.

Közlése szerint mindhárom, Európát célzó útvonalon súlyos a bevándorlási probléma, a legszerényebb becslések szerint is 30-35 millió azok száma, akik bármelyik pillanatban úgy dönthetnek, hogy útnak indulnak kontinensünk felé, más kalkulációk szerint viszont tízmilliókkal nagyobb is lehet ez a tömeg.

Jelezte: komoly probléma, hogy az ENSZ és a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság nem megállítani, hanem megszervezni akarta a bevándorlást. Megjegyezte, Európa határainak védtelensége miatt ki vagyunk szolgáltatva Törökországnak, ahol négymillió bevándorló él.

Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.