LMP: az embereknek alapvető joga van a tiszta levegőhöz


Schmuck Erzsébet (LMP) azt firtatta, miért szabotálja el a kormány tizedik éve, hogy érvényesüljön az emberek alaptörvényben rögzített joga a tiszta levegőhöz. Megjegyezte: lassan annak lesz hírértéke, ha valahol feloldják a szmogriadó valamely fokozatát. A szálló por legkisebb koncentrációja is káros, és minél tovább van az ember kitéve neki, annál súlyosabbak a hatások. Csaknem 15 ezer ember hal meg "idő előtt", ami tarthatatlan: nem lehet elveszíteni egy kisvárosnyi embert évente csak azért, mert a kormány tíz éve nem veszi komolyan ezt a kérdést - fűzte hozzá.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: nem vitatják a légszennyezettség kedvezőtlen hatásait, az elmúlt években azonban jelentős lépéseket tettek a helyzet javítására, és folyamatosan azon dolgoznak, hogy a levegő minősége egyre jobb legyen. Kitért arra, hogy a szálló por csökkentéséről szóló ágazatközi program keretében az elmúlt tíz évben több mint 300 milliárdos értékben valósultak meg fejlesztések, aminek eredményeként javult a levegő minősége. Felhívta a figyelmet a januárban elfogadott nemzeti energia- és klímatervére, amelynek számos eleméből látható: a kormány elkötelezett a hatékony kibocsátáscsökkentő intézkedések megvalósítására.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 112 igen szavazattal, 40 nem ellenében jóváhagyta.



Párbeszéd: adóztassák meg a társadalom legfelső rétegét!


Tordai Bence arról beszélt, hogy Magyarországon "elszabadultak a vagyoni egyenlőtlenségek", és a családok vagyoni helyzete egyre inkább meghatározza a gyermekek sorsát is. Szinte lehetetlen kitörni a szegénységből, és nem alakult ki széles, sokakat befogadni képes, "európai értelemben vett középosztály sem" - mondta a Párbeszéd képviselője. Kitért arra, hogy a száz leggazdagabb magyar vagyonát majdnem 4600 milliárd forintra becsülik, ami majdnem háromszoros növekedést mutat a tíz évvel ezelőttihez képest. Felvetette a társadalom legfelső rétegének megadóztatását, határozati javaslatuk szerint a szupergazdagok adója - a lakott ingatlant nem számítva - a nettó pénzügyi vagyonuk egy százaléka lenne. Azt kérdezte, támogatni tudják-e a felvetést.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: a Párbeszédnek az az elve, hogy mindent és mindenkit meg kell adóztatni, a kormánynak viszont az, hogy a közterhet, az adókat csökkenteni kell, és úgy kell stabilizálni a költségvetést, hogy többen fizessenek kevesebb adót.

Az a gyakorlat, amit a kormány 2010 óta folytat, meghozta az eredményeket, stabilizálódott a költségvetés, és évente közel 700 milliárddal - a csökkentett adó ellenére is - több adóbevétel folyik be - fejtette ki az államtitkár.

Szerinte a Párbeszédnek az újabb adók bevezetése helyett azon a politikán kellene elgondolkodnia, amit ez a kormány folytat. Szerinte így lehet vállalkozásokat és befektetéseket Magyarországra vonzani.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 111 igen, 35 nem szavazattal jóváhagyta.



Fidesz: milyen gazdaságfejlesztési intézkedések lesznek?



Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint az elmúlt tíz évben példátlan volt a gazdasági növekedés Magyarországon: csökkent az államadósság, a megszorításokat felváltották az adócsökkentések, és segélyalapú társadalom helyett ma már munkaalapú társadalomról beszélhetünk. Azt kérdezte, milyen további gazdaságfejlesztési intézkedések várhatóak 2020-ban Magyarországon.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológia Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormánynak az elmúlt tíz évben sikerült úgy végrehajtania a magyar gazdaság modernizációját, hogy ma - az IMF jelentése szerint is - a világon Magyarországon a második legmagasabb a high-tech aránya az iparon belül. Hozzátette: 2010 és 2018 között a vállalkozások termelékenysége jóval gyorsabb ütemben nőtt Magyarországon, mint a többi visegrádi országban, illetve az EU 28-ak átlagában.

Hozzátette: 2020-21-ben 353 milliárd forint gazdaságfejlesztési támogatás biztosítanak a kkv-nak.

A választ a kormánypárti politikus elfogadta.



Jobbik: 15 hónapot kell várni egy szemvizsgálatra



Steinmetz Ádám (Jobbik) azt tudakolta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkárától: ha baja lenne a látásával, várna-e tizenöt hónapot szemvizsgálatra. Az ellenzéki politikus állítása szerint a marcali kórházban 2021 májusára adnak időpontot szemvizsgálatra. Szerinte az állandó kontroll heti egy szakrendeléssel nem megoldható, és bár lennének jelentkezők, mégsem szerződnek további szemorvosokkal.

A politikus korábbi ígéreteket is számon kért: mikor lesz CT, helikopterleszálló és mikor lesz önálló a kórház.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára szerint az a különbség a 2010 előtti és a mostani időszak között, hogy 2010 előtt arról beszéltek, hány kórházat zártak be, most pedig arról lehet beszélni, hány kórházat újítottak fel.

Az a céljuk, hogy azokat az ellátásokat, amelyeknél fontos, hogy közel legyenek a lakossághoz, a marcali kórházban biztosítsák - közölte. Hozzátette: ahol magasabb szintű felkészültségre van szükség, azt a kaposvári kórházban biztosítják.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 109 igen, 33 nem szavazattal elfogadta.



Ügyrend



Balczó Zoltán (Jobbik) ügyrendi felszólalásában azt mondta, bár Steinmetz Ádám interpellációja világos volt, az államtitkár másról beszélt.

Az elnöklő Latorcai János véleményként értékelte a felszólalást.