Jobbik: kormányzati beavatkozásra van szükség a magas üzemanyagárak miatt
Dudás Róbert (Jobbik) a magas üzemanyagárak miatt kezdeményezte, hogy a munkavállalóknak adható utazási költségtérítés emelkedjen 30 forintra, melynek érdekében határozati javaslatot is nyújtott be.
Kiemelte: az elemzők szerint tartósan megmaradnak a magas üzemanyagárak, amelyek minden szektorra hatással vannak. A kedvezőtlen folyamatokat az ellenzéki politikus szerint az üzemanyag jövedéki adója vagy áfája csökkentésével lehet megelőzni.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: az Európai Unió minden tagállamában kétszámjegyű az üzemanyagok növekedése, átlagosan 21 százalék körüli a drágulás. Ez nemcsak a magyar gazdaságot, hanem minden európai országot érint - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a jövedéki adó mértékét az EU szabályozza, Magyarország az EU-ban a legkisebb jövedéki adót - a benzin esetében 0,34, a dízelnél 0,32 eurocent - veti ki. Ezt nem lehet tovább csökkenteni, hisz az EU így is magasabb adót vár el az országtól - magyarázta.
Az ellenzéki politikus nem fogadta el az interpellációra adott választ.
MSZP: mit teljesítenek a pedagógusok követeléseiből?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a pedagógusok sztrájkterveiről beszélt. Emlékeztetett: a szakma 2018 óta kongatja a vészharangot: ha a pedagógushiány, ha az alacsony bérek, ha a magas munkaterhelés nem változik, akkor összeomlik az oktatási rendszer.
Arra várt választ: mely követelésüket támogatja a kormány és mekkora összegű béremelésre számíthatnak a pedagógusok? Elmondta: a tanárok munkaidőcsökkentést, a munkaterhek csökkentését is kérik.
Rétári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: a kormány elsőként részesítette béremelésben a pedagógusokat, és a járvány évében sem csökkent a bérük, ahogy az a szocialista kormányok idején történt.
Elmondta: a kabinet arra törekedett, hogy minden ciklusban emelkedjen a bérük, így, ha a gazdaság gyorsabban tud növekedni, akkor 2023-ban már nem a jövőre esedékes 10 százalékos emelésre számíthatnak, hanem nagyobb léptékre.
Beszámolt arról is, hogy jövőre is 108 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre a közoktatásban, valamint arról, hogy egyre többen jelentkeznek tanárképzésre.
A képviselő nem fogadta el a választ.
DK: ki miért menekül?
Varga Zoltán (DK) szerint még a miniszterelnök lánya is "elmenekült" az apja által vezetett országból a családjával, emiatt a jövőre hivatalba lépő kormánynak esetleg nem lesz lehetősége bíróság elé állítani az Elios-ügy felelősét.
Azt mondta: az unió csalás elleni hivatala (OLAF) megállapította, hogy 35 magyar város közvilágításának uniós forrásokból finanszírozott felújítása során 17 esetben szervezett csalási mechanizmus működött. Az ügyészség mégsem indított vizsgálatot.
Úgy fogalmazott: az egész történetben a nyomok gátlástalan eltüntetése a legfeltűnőbb.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában a legkorruptabb kormánynak nevezte a Gyurcsány-kabinetet, és emlékeztetett: az interpelláló képviselő éppen Gyurcsány Ferenc jó barátja, frakciótársa.
Szólt a jelentős vesztegetéssel járó Siemens-ügyről és a 4-es metró építéséről is, amelyeket mind vizsgált az OLAF és jelentős szabálytalanságokat állapított meg.
Ugyancsak beszélt az Alstom-járműbeszerzésről is, amivel kapcsolatban az Egyesült Királyságban négy Alstom-vezetőt vádoltak meg bűnszervezet tagjaként elkövetett korrupcióval.
A 2021-es OLAF-jelentés ugyanakkor azt írta: a Magyarországgal szemben az elmúlt években feltárt szabálytalanságok mindössze a kifizetések értékének 1,42 százalékát érintették, ami alacsonyabb az uniós átlagnál.
A képviselő nem fogadta el a választ.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!