Jobbik: kormányzati beavatkozásra van szükség a magas üzemanyagárak miatt


Dudás Róbert (Jobbik) a magas üzemanyagárak miatt kezdeményezte, hogy a munkavállalóknak adható utazási költségtérítés emelkedjen 30 forintra, melynek érdekében határozati javaslatot is nyújtott be.

Kiemelte: az elemzők szerint tartósan megmaradnak a magas üzemanyagárak, amelyek minden szektorra hatással vannak. A kedvezőtlen folyamatokat az ellenzéki politikus szerint az üzemanyag jövedéki adója vagy áfája csökkentésével lehet megelőzni.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: az Európai Unió minden tagállamában kétszámjegyű az üzemanyagok növekedése, átlagosan 21 százalék körüli a drágulás. Ez nemcsak a magyar gazdaságot, hanem minden európai országot érint - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a jövedéki adó mértékét az EU szabályozza, Magyarország az EU-ban a legkisebb jövedéki adót - a benzin esetében 0,34, a dízelnél 0,32 eurocent - veti ki. Ezt nem lehet tovább csökkenteni, hisz az EU így is magasabb adót vár el az országtól - magyarázta.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el az interpellációra adott választ.


MSZP: mit teljesítenek a pedagógusok követeléseiből?


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a pedagógusok sztrájkterveiről beszélt. Emlékeztetett: a szakma 2018 óta kongatja a vészharangot: ha a pedagógushiány, ha az alacsony bérek, ha a magas munkaterhelés nem változik, akkor összeomlik az oktatási rendszer.

Arra várt választ: mely követelésüket támogatja a kormány és mekkora összegű béremelésre számíthatnak a pedagógusok? Elmondta: a tanárok munkaidőcsökkentést, a munkaterhek csökkentését is kérik.

Rétári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: a kormány elsőként részesítette béremelésben a pedagógusokat, és a járvány évében sem csökkent a bérük, ahogy az a szocialista kormányok idején történt.

Elmondta: a kabinet arra törekedett, hogy minden ciklusban emelkedjen a bérük, így, ha a gazdaság gyorsabban tud növekedni, akkor 2023-ban már nem a jövőre esedékes 10 százalékos emelésre számíthatnak, hanem nagyobb léptékre.

Beszámolt arról is, hogy jövőre is 108 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre a közoktatásban, valamint arról, hogy egyre többen jelentkeznek tanárképzésre.

A képviselő nem fogadta el a választ.


DK: ki miért menekül?


Varga Zoltán (DK) szerint még a miniszterelnök lánya is "elmenekült" az apja által vezetett országból a családjával, emiatt a jövőre hivatalba lépő kormánynak esetleg nem lesz lehetősége bíróság elé állítani az Elios-ügy felelősét.

Azt mondta: az unió csalás elleni hivatala (OLAF) megállapította, hogy 35 magyar város közvilágításának uniós forrásokból finanszírozott felújítása során 17 esetben szervezett csalási mechanizmus működött. Az ügyészség mégsem indított vizsgálatot.

Úgy fogalmazott: az egész történetben a nyomok gátlástalan eltüntetése a legfeltűnőbb.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában a legkorruptabb kormánynak nevezte a Gyurcsány-kabinetet, és emlékeztetett: az interpelláló képviselő éppen Gyurcsány Ferenc jó barátja, frakciótársa.

Szólt a jelentős vesztegetéssel járó Siemens-ügyről és a 4-es metró építéséről is, amelyeket mind vizsgált az OLAF és jelentős szabálytalanságokat állapított meg.

Ugyancsak beszélt az Alstom-járműbeszerzésről is, amivel kapcsolatban az Egyesült Királyságban négy Alstom-vezetőt vádoltak meg bűnszervezet tagjaként elkövetett korrupcióval.

A 2021-es OLAF-jelentés ugyanakkor azt írta: a Magyarországgal szemben az elmúlt években feltárt szabálytalanságok mindössze a kifizetések értékének 1,42 százalékát érintették, ami alacsonyabb az uniós átlagnál.

A képviselő nem fogadta el a választ.