Az iskolai bántalmazások elleni fellépésről érdeklődött a Párbeszéd egyik képviselője


Az iskolai bántalmazások elleni fellépésről érdeklődött egy múlt heti eset kapcsán Berki Sándor (Párbeszéd) a belügyminisztertől. Az interpelláló arra hivatkozott: egy kutatás adatai alapján a gyerekek csaknem negyede számol be arról, hogy az elmúlt hónapban érte ilyen támadás.

Nem hagyhatjuk, hogy a gyermekeink egymást bántalmazva éljenek, vagy a legrosszabb esetben fájdalmukban véget vessenek saját életüknek - fogalmazott Berki Sándor, annak fontosságát emelve ki, hogy már kicsi korban meg kell tanítani a gyerekeknek, hogy egymást tiszteljék, segítsék.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára a képviselő által felhozott konkrét esetről szólva megemlítette: az említett intézmény nem közvetlenül állami fenntartású, és nem kért iskolaőrt, pedig azok "sok intézményben szerencsére jól működnek".

Megemlítette: 2016 óta működik Magyarországon digitális gyermekvédelmi stratégia, de az online téren kívül is fellép e téren a kormányzat. Példaként hozta fel, hogy az iskolapszichológusok számát közel a duplájára emelték, 2018-tól pedig család- és gyermekjóléti központokat hoztak létre az iskolai szociális segítő tevékenységekre, a tananyagban pedig számos új elem szolgálja az iskolai bántalmazások elleni fellépést.

A képviselő a választ elfogadta.


Mi Hazánk: hajlandó-e a kormány megvétózni a NATO-bővítést?


Novák Előd (Mi Hazánk) a miniszterelnökhöz címzett interpellációjában arra várt választ, hajlandó-e a kormány a NATO-bővítés "békepárti vétójára" "a világháború elkerülése érdekében".

Provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek - érvelt, hozzátéve, a NATO tagjai közül rajtunk kívül csak Törökország nem ratifikálta a bővítést, de Ankara is "kiegyezett".

Magyarországnak felelőssége van abban, hogy függetlenség helyett sajnos idegen katonai felvonulási területté vált hazánk - fogalmazott a Mi Hazánk politikusa.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány egyetért a világháború elkerülése és a béke fontosságával, és álláspontja kezdettől az, hogy a konfliktusból ki kell maradnunk, ezért nem küldünk, és nem engedünk át fegyvereket Ukrajnába.

Hozzátette: az Oroszországgal való közvetlen konfliktus "egyet jelentene a harmadik világháborúval", amit mindenképpen el kell kerülni. Jelezte, a magyar álláspont a NATO-éval egybeesik abban, hogy a szervezet szövetségként nem küld fegyvereket, katonákat ebbe a konfliktusba.

Menczer Tamás azt közölte: a háborúpárti álláspont a magyar baloldalnál keresendő, majd arról beszélt, a parlament határoz majd a két jelentkező állam NATO-tagságának támogatásáról, ezt a döntést a kormány tiszteletben fogja tartani.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.


LMP: erdőirtás helyett miért nem a rászorulók támogatásával foglalkozik a kormány?



Bakos Bernadett (LMP) arról beszélt: amikor a kormány a fakitermelés fokozása mellett döntött, egyszerre adott rossz választ az energiaválságra és a környezeti válságra. A tartós energiaválságot energiahatékonysági programokkal, a megújuló energia elterjesztésével, és nem erdőírtással kellene kezelni - hangsúlyozta. Azt kérdezte: tarvágás helyett miért nem támogatja a kormány közvetlenül a rászorulókat. Döbbenetesnek nevezte, hogy a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb réteggel, azokkal, akiknek a hatósági áras tűzifa is megfizethetetlen, nem foglalkozik a kormány érdemben.

Erdőírtás nincs és nem is lesz, aki ezt emlegeti, azt tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot - reagált Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára.

Megerősítette: minden település, amely igényelt szociális tűzifát, megkapta a készleteket és időben ki is adja a rászorulók számára. Azt kérte a képviselőtől, hogy ne keltsen pánikot, ne terjesszen álhíreket.

A képviselő a választ nem fogadta el.



Fidesz: mit tesz a kormány ezért, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradjon?



Szatmáry Kristóf (Fidesz) azt kérdezte: mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradjon. Emlékeztetett: a rezsicsökkentés már kilenc éve védi a magyar családokat, a szankciós politika miatt azonban az energiaárak mára az "egekbe emelkedtek". Hangsúlyozta: Brüsszel nem ezt ígérte, amikor a szankciókat bevezette, ezért legfőbb ideje lenne belátnia az európai vezetőknek, hogy fel kell hagyni a szankciós politikával.

Koncz Zsófia, a technológiai és ipari minisztérium államtitkára azt mondta: 2013 óta mintegy 2000 milliárd forintot tudtak megspórolni a rezsin a magyar családok, de ha a baloldalon múlott volna, akkor Magyarországon nem lenne rezsicsökkentés.

Kitért arra is: a baloldal a rezsicsökkentést soha nem támogatta, viszont a brüsszeli szankciós politikát igen, holott a szankciók óriási problémát okoznak az energiaárakban. Ennek ellenére a magyar kormány mindent megtesz azért, hogy továbbra is segíteni tudja a magyar családokat: az átlagfogyasztásig fenntartotta a rezsicsökkentést, döntött az árstopok további meghosszabbításáról, emellett támogatja a kkv-kat, gyármentő programon dolgozik, és ha szükség lesz rá, akkor munkahelyvédelmi akciótervet is be fog vezetni - ismertette.

A képviselő elfogadta a választ.