Kérdések


Jobbik: a minimálbér alapján kellene kiszámolni a pedagógusbéreket


Ander Balázs (Jobbik) azt mondta, hogy a kormánypárti képviselők a pedagógusokat legszívesebben a kormányzat "cselédjeivé nyomorítanák". Az elmúlt négy év során százmilliárdos nagyságrendű összeget húztak ki a pedagógustársadalom zsebéből, a pedagógusbérek mára alig haladják meg a diplomás átlagfizetés hatvan százalékát - emelte ki.

Tervezik-e, hogy a jövő évi költségvetésben a pedagógusbérek vetítési alapját a minimálbérhez igazítják? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy 2013-2017 között nem volt olyan OECD-ország, ahol nagyobb mértékben emelkedtek volna a pedagógusbérek, mint Magyarországon. Idén az állam 606 milliárd forinttal többet költ az oktatásra, mint amennyit a 2010-es költségvetés szánt a területre - tette hozzá.


MSZP: az Emmi nem adott megfelelő választ


Korózs Lajos (MSZP) arra emlékeztetett, hogy korábban írásbeli kérdéseket tett fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának, amelyben az OECD által javasolt nyugdíjintézkedések bevezetésének lehetőségéről érdeklődött.

A képviselő kifogásolta, hogy az írásbeli válasz nem a kérdéseire felelt.

Rétvári Bence úgy fogalmazott, hogy az OECD javaslatai eltörölnék el a nők negyven év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét, leépítenék a közmunkát, illetve csökkentenék a gyes időszakát. Hangsúlyozta, hogy a kormány ezekhez a javaslatokhoz soha nem fog asszisztálni.

Az államtitkár felszólalása közben felhívta a figyelmet, hogy Korózs Lajos a szóbeli válaszadás alatt elhagyta a termet.


DK: a kormány harcol a tudás ellen


Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a kormány a fiatalok jelentős részét megfosztja a tanulás lehetőségétől. Meddig harcolnak még a tudás és a magyar gyermekek ellen? - kérdezte.

A válaszadó Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a hallgatói normatívát 119 ezer forintról 166 ezer forintra növelték. Ingyenesen biztosítják a tankönyveket az elsőtől a 12. évfolyamig - emelte ki az államtitkár, aki megemlítette az ingyenes gyermekétkeztetést és az Erzsébet-programot is.


LMP: a kormány rombolja a természetvédelmi intézményrendszert


Demeter Márta (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországot rendkívül negatívan sújtja az éghajlatváltozás. A képviselő szavai szerint a kabinet 2010 óta folyamatosan rombolja a természetvédelmi intézményrendszert, a talajpusztító nagyüzemeket támogatja és gátolja a megújuló energiák termelését.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy éppen az elmúlt héten adták át az ország legnagyobb és legújabb naperőművét Pakson. Az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni küzdelem és a fenntartható fejlődési pálya pedig az utóbbi években egyre fontosabb kérdéssé vált a kormány számára - tette hozzá.

Az államtitkár hozzátette, az ellenzék nem támogatta a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását.


Szószóló: kapnak-e támogatást a nemzetiségi könyvtárak?


Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló arról érdeklődött, hogy kapnak-e a jövőben költségvetési támogatást az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nyilvános könyvtárak.

Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetiségi pályázatok keretösszege 2019-ben két milliárd forint, ami a korábbihoz negyven százalékos növekedést jelent.



Azonnali kérdések


Jobbik: legyen magyar kvótatörvény!



Stummer János (Jobbik) a pártja által a múlt héten benyújtott törvényjavaslatra hívta fel a figyelmet, miszerint a jövőben minden tíz embernél többet foglalkoztató magyarországi munkáltató köteles lenne arra, hogy tíz dolgozójából legalább kilenc rendelkezzen uniós állampolgársággal, a külföldi dolgozóikat pedig meg kellene tanítaniuk legalább alapszinten magyarul. Értékelése szerint a magyar kvótatörvény a magyar dolgozókat, a magyar családokat védené a kormány stratégiai partnereinek gátlástalanságától és a kormány által beengedett 86 ezer gazdasági bevándorlótól.

Elég volt abból, hogy a magyar melóst rabszolgának nézik saját hazájában - hangoztatta. Szerinte a törvény arra kényszeríti majd a multikat, hogy a munkaerőhiányt ne a Keletről behozott olcsó munkaerővel, hanem a magyaroknak fizetett tisztességes és versenyképes bérrel oldják meg.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacot kvóta védi, amelyet a vállalkozások nem használnak ki. Harmadik országbeli állampolgárok csak akkor foglalkoztathatók Magyarországon, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem uniós polgárt nem tud kiközvetíteni - magyarázta, hozzátéve: megfelelőnek tartja a jelenlegi munkajogi szabályozást.

Kitért arra is, hogy a munka törvénykönyvének tavaly decemberi módosítása "a modern kor termelési mechanizmusainak igényeire" reagált és a munkakörülmények javítását célozta.