Emmi: jelentősen nőtt a kultúra támogatása


Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára azt mondta: 2010-ben 172 milliárd forintos támogatást kaptak a kulturális tevékenységek, ez 2020-ra 578 milliárd forintra nő.

Az úgynevezett kulturális TAO átalakításáról azt mondta: 37,4 milliárd forint kerül a szférába, kiszámítható módon.

Kijelentette: a független előadóművészeti szervezetek többet kapnak, mint a 2017. évi TAO-támogatásuk volt.

A gyakran példaként felhozott Átrium Színházról kijelentette: az elmúlt három évben átlagosan 31 millió forint volt a TAO-átlaguk, míg idén 50 millió forintot ítéltek meg számukra.

Ezzel párhuzamosan 4 milliárd forintért írtak ki pályázatot.

A visszaélések miatt 40 szervezettel szemben indult vizsgálat - ismertette.


Pénzügyminisztérium: növekedett a kultúra és a közszféra forrása 2010 óta


Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt mondta: 2010-hez képest a jövő évi költségvetés 770 milliárd forintos többlettel számol az egészségügy területén 2010-hez képest. A növekmény reálértéken is növekedés - szögezte le.

A közszféra béreiről azt mondta: az államháztartás bérkiadásai 2010 és 2020 között 1500 milliárd forintnyi különbséget tartalmaznak.


Fidesz: fontos a sport támogatása


Simon Róbert Balázs (Fidesz) az általa a kultúra részének tekintett sportról azt mondta: cél annak stratégiai szerepének érvényesítése a nemzet kulturális összetartozásának és egészségmegőrzésének érdekében. Fontosnak nevezte a jó szereplések megtartását is, az eredményesség fokozását.

Kijelentette: 2010 előtt kivéreztették az ágazatot, a Fidesz-kormány azonban a működése óta megtízszerezte a forrásokat, folytatja az utánpótlás-nevelést.

Stratégiai feladatnak nevezte a kiemelt sportágak fejlesztését is.


LMP: a költségvetésnek "jól létet" kellene teremtenie


Schmuck Erzsébet (LMP) a fenntartható fejlődés szempontjairól szólt. A "jól létről" azt mondta: az nem csupán az anyagi jólétet jelenti, hanem a környezet minőségét is. A költségvetés azonban nem erről szól, hanem a társadalom szétszakításáról, semmibe véve mindazokat, akikért és akikkel egy jobb világot kellene teremtenie.

A politikus az erdőpusztulásról, a folyók minőségi romlásáról is beszélt.

Kijelentette azt is: a költségvetés az időseknek sem kedvez, mert bár jelentősen emelkedik az infláció, a kormány alacsonyabb értékkel tervez, így a korrekcióig ingyen használja a nyugdíjasok pénzét.


Fidesz: fontos a védelmi költségek növelése


Szövetségesi kötelezettségeink és szuverenitásunk szempontjából is fontosnak nevezte a védelmi és a rendvédelmi terület költségvetésének növekedését a fideszes Simon Miklós a vitában.

A migráció nem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot jelent - fogalmazott, hozzátéve, Európa biztonsága megköveteli, hogy minden nemzet sokkal több pénzt fordítson polgárai biztonságára.

Megemlítette: 2020-ban ez a terület 797 milliárd forinttal kaphat több forrást, mint az idén, és arról is szólt, hogy a fejlesztésekben mind nagyobb szerepet kapnak a hazai hadiipari vállalatok.


Jobbik: gyengült a környezetvédelem szerepe


Kepli Lajos (Jobbik) azt nehezményezte, hogy 2010 óta jelentősen csökkent a kormány politikájában a környezetvédelem szerepe, hozzátéve, ezek az ügyeket gyakran az agrárérdekek oltárán áldozták fel.

Megjegyezte: miután megszűnt a terület önálló minisztériuma, más tárcáknál nem tudták hasonló hatékonysággal képviselni a terület érdekeit, hozzátéve, a kormányzat a helyi ügyek mellett a klímaváltozás megállítására hivatott kvótákat sem teljesíti.

Kifogásolta azt is, hogy a költségvetés nem szentel elegendő figyelmet a megújuló energiaforrásoknak.


Fidesz: bővülnek a határon túli magyaroknak szánt források


A határon túli magyaroknak jutott támogatások számos esetben szinte maradnak, több területen viszont bővülnek - hangsúlyozta Pánczél Károly (Fidesz), utóbbiak között az egyházakat, az épített örökség védelmét és a kárpátaljai magyarságot is említve.

Hangsúlyozta, a "nemzetpolitikai szempontból mértékletes, jól átgondolt" tervezet "erős, gazdaságilag stabil anyaországról tesz tanúbizonyságot, amelyre a határon túli magyarság bizton számíthat".

Megemlítette: a kormányzat sosem engedett a nemzet szellemi-lelki egységének fenntartásából, építéséből, hangsúlyozva: a trianoni tragédia után száz évvel nemcsak megmaradt, de erős nemzet is a magyarság.


MSZP: a BM bérproblémáival nem foglalkozik a tervezet


Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt: a kormányzat nem veszi elég komolyan a Belügyminisztériumnál mutatkozó válságjeleket, amit szerinte az is mutat, hogy az előterjesztés nem tartalmaz érdemi béremelést a tárcánál.

Azt valószínűsítette: sokan szerelhetnek le a testülettől az utóbbi évek átlagban 50 százalékos béremelése miatt, amely alapján esetleg 130 ezer forintból kell megélnie egy rendőrnek.

Példaként említette: az év elején a rendőrségi toborzás "arca" is leszerelt és elhagyta az országot, mert nem tudott megélni pályakezdő rendőri fizetéséből.

Ez így nem kiszámítható és nem életpálya - fogalmazott, az átlagnál kevesebbet keresőknek többet adó differenciált béremelést sürgetve.