MSZP: titkosítanák a külföldi cégeknek adott magyar állami támogatások adatait


Harangozó Tamás (MSZP) azt mondta, a salátatörvényben lévő változtatások között semmilyen összefüggés nincs.

A közszolgálati egyetemmel kapcsolatban úgy értékelt: a kormány további szabad kezet ad az intézmény vezetésének, hogy korlátok nélkül játszadozhasson az ott dolgozókkal. "Aki az egyetem vezetésének nem tetszik, az másnap reggel pakolhat" - kommentálta a tervezett munkajogi változtatásokat.

Kifogásolta továbbá, hogy a salátatörvény egy másik passzusa - mondta - korlátozza a nyilvános adatok megismerésének jogát, külügyi kapcsolatokra és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra hivatkozva ugyanis a jogszabály a keletkezésüktől számítva öt évre titkosítaná a külföldi cégeknek adott magyar állami támogatások adatait, ami a szocialista politikus szerint alkotmányellenes.


Az LMP nem támogatja az előterjesztést


Demeter Márta (LMP) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szólva borzasztónak nevezte, hogy az egyetem a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti például olyan gumiszabályra hivatkozva is, mint az érdemtelenné válás.

A további törvénymódosítási javaslatokkal kapcsolatban azt a kérdést tette fel: végre mikor tudnak majd foglalkozni a külszolgálatban dolgozók a klasszikus diplomáciai képviselettel például könyvelési feladatok helyett?

Az adatnyilvánosság korlátozását az LMP-s politikus is úgy kommentálta, a kormányt zavarja a közérdekű adatok kikérhetősége.


Zárszó


Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a vitát.

Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár zárszavában azt mondta: az adatvédelmi kérdésekben egy nyílt ülésen nem lehet belemenni a részletekbe. Kiállt viszont a közszolgálati egyetemmel kapcsolatos változtatások mellett.


Több műsorsugárzási szabály is változik


A parlament a médiaszolgáltatással kapcsolatos törvények módosításának vitájával zárta munkáját. Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondta, hogy át kell ültetni a hazai jogszabályok közé az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvet.

A politikus hangsúlyozta, hogy a jövőben a kiskorúak személyes adatait nem lehet majd kereskedelmi céllal kezelni. Emellett a túlzott fogyasztásra nem ajánlott ételek és italok kiskorúak részére történő reklámozását is keretek közé szorítják - fogalmazott.

A lineáris, audiovizuális szolgáltatásban közzétett, harminc percnél hosszabb, 14 év alatti kiskorúakhoz szóló műsorszámot félóránként csak egyszer lehet majd reklámmal megszakítani.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy az értelmező rendelkezések közé bekerül az eddig nem definiált videomegosztó-platform szolgáltatás - hangsúlyozta.

Felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács eljárásaival kapcsolatos szabályok egyértelműbbek lesznek.

Hangsúlyozta, hogy csökkenek a társadalmi célokat szolgáló szolgáltatók adminisztratív korlátai, emiatt ők könnyebben tudnak új műsorokat indítani.

A csatornakiosztás sorendjét közszolgálati jegyzék határozza majd meg - hívta fel a figyelmet.

A médiaszolgáltatási jogosultság a rádióknál hétről tíz évre nő. A jogosultság meghosszabbításának lehetősége a rádiók és a televíziók esetében is ötről hét évre növekszik - jelentette be.

A jelentős befolyásoló erővel rendelkező szolgáltatóknak főműsoridőben megszakításmentes hírműsorokat kell adniuk - közölte.

Elmondta azt is, hogy a kormány több előadóművésszel egyeztetett a jogdíjak ügyében. A javaslathoz a kabinet olyan módosító indítványt nyújt be, aminek alapján az ismétlések utáni jogdíj megmarad, a jogkezelő szervezet azonban csak egyszer számolhat fel díjat vagy költséget. Ehelyett minden ismétlés utáni jogdíjat az előadóművészeknek és a jogtulajdonosoknak kell folyósítani - mutatott rá.


Fidesz: nő a kiskorúak védelme


Dunai Mónika (Fidesz) azt mondta, hogy frakciója különösen egyetért a kiskorúak védelmének érdekében meghozott törvénymódosításokkal.

A törvénymódosítás a tagállamok közötti joghatósági kérdéseket is rendezi - emelte ki. Amennyiben más uniós tagállam joghatósága alá tartozó szolgáltató Magyarországra is sugároz és megsérti a hazai jogszabályokat, akkor a Médiatanács kérheti az érintett tagállamot, hogy intézkedjen.

Külön kiemelte, hogy jelenleg a 35 százalékos közönségarányú televíziók és negyven százalékos közönségarányú rádiók nem indíthatnak új médiaszolgáltatást. A módosítás kivételt tesz a közszolgálati médiaszolgáltató, valamint a tematikus és közösségi szolgáltatók esetében - közölte.


Jobbik: könnyebb lesz erőszakot vagy pornográfiát tartalmazó műsort sugározni


Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, hogy a törvény, ellentétben a kormányzati állításokkal, nem szigorítja az erőszakot tartalmazó és a pornográf tartalmak megjelenítésének lehetőségét, hanem éppen könnyíti azt.

A műsorszolgáltatás szabályozása során több különböző, gyakran egymással konkuráló érdekre kell figyelemmel lenni, ezek között kell megtalálni a kényes egyensúlyt - hangsúlyozta. Az indítvány elvtelenül kiszolgálja a hirdetőket és a reklámpiacot, előállhat az a helyzet, hogy főműsoridőben a szolgáltató akár 72 percnyi egybefüggő reklámot sugározzon - mutatott rá.

A politikus szimbolikusnak nevezte, hogy a jelenlegi húszról 35 százalékra növelhetik a szolgáltatók a bulvártartalmakat a kötelező hírműsoraikban.