OGY - Krónika 6. rész (választási törvények)

Belföld, 2020.11.18

A parlament szerdán megkezdte az egyes választási tárgyú törvények módosításának vitáját, amelyben az előterjesztő igazságügyi tárca államtitkára egyebek mellett a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta a javaslat benyújtását.



Völner: a kormány visszaszorítaná a kampányfinanszírozást érintő visszaéléseket


A kormány szerint a kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében fontos módosítás, hogy a jövőben az eddigi 27 helyett 50 egyéni jelöltre lenne szükség országos lista állításához az országgyűlési választáson - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában.

Völner Pál kifejtette: tekintve, hogy egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteni, a módosítás után ezentúl 25 ezer érvényes ajánlás lenne szükség a listaállításhoz, ami a valós társadalmi támogatottságú pártoknak nem jelenthet akadályt. Ugyanakkor kiszűri azokat a formációkat, amelyek indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket - mondta.

Az államtitkár hozzátette, a társadalmi támogatottsággal nem rendelkező "törpepártokkal" kapcsolatban az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy egyes jelölőszervezetek listaállítás után járó állami támogatása nem kizárólag kampányidőszak alatti kiadások finanszírozására irányul.

Ez azért is lényeges, mert a kampányfinanszírozás következtében vissza nem fizetett összegek mértéke jelentős - jelezte.

Hozzáfűzte, a tervezett szabályok alapján ha egy listával rendelkező jelölőszervezet egyéni jelöltjeinek száma 50 alá csökken, a listát törölni kell.

A törvényjavaslat részletesen szabályozza azt is - folytatta Völner Pál -, hogy az átjelentkezés esetén megnövekedett létszámú szavazókörök szavazatszámláló bizottságai nagyobb létszámmal, akár albizottságokra bontva egy helyszínen, de több helyiségben működjenek. Erre azért van szükség, mert 2018-ban egyes szavazóköröknél hosszú sorok alakultak ki az átjelentkezések miatt - emlékeztetett.

Az indítvány alapján ha a választópolgárok száma több mint 1500 egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig 2000-nél több, akkor kötelező a szavazást vagy egy helyiségben, de több asztalnál, vagy ugyanazon épületben, de több külön helyiségben lebonyolítani - fejtette ki az államtitkár.

Kiemelte azt a javasolt rendelkezést is, amely az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a kilencedik napra módosítja. Így lenne ideje a helyi választási iroda vezetőjének, hogy legkésőbb a szavazás előtti ötödik napon döntsön, több részre osztja-e a szavazóköri névjegyzéket.

A javaslat emellett megteremti a lehetőségét annak, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is ülésezhessen.

Változás lenne továbbá, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választás évében a választás kitűzése után az országos listás eredményt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az NVB ügyrendje nem módosítható - ismertette Völner Pál.

Az előterjesztés rögzíti azt is, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár magáncélra képfelvételt készít a szavazólapról.

A mentelmi jogot érintő módosítás, hogy a választási eredmény jogerőre emelkedését határoznák meg a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejének. Erre azért van szükség, mert jelenleg a mandátumot nem szerzett listás parlamentiképviselő-jelöltek esetében nem teljes a szabályozás, visszaélésszerű alkalmazásra ad lehetőséget - magyarázta.

Végül elmondta: egy alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. A mostani javaslat egyebek mellett úgy orvosolja e helyzetet, hogy az ívenkénti bírság összegét ezerről nyolcszáz forintra csökkenti, és megállapít egy felső korlátot.


Fidesz: indokolt a választási törvény módosítása


Hende Csaba (Fidesz) kiemelte: indokolt és szükséges a választási törvény módosítása. A javaslat a korábbi választási időszakokban felmerült problémák kezelésére törekszik, egyebek mellett az előző választások gyakorlati tapasztalatai teszik indokolttá - mondta.

Úgy értékelte, a választójogi rendszerre jellemző egy olyan demokratikus szabályozottság, amely biztosítja a választójog általános, egyenlő, titkos és közvetlen érvényesülését minden választópolgárnak.

Kifejtette: a javaslat legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése, hogy pártlista állításához hány egyéni választókerületben kell jelöltet állítani. Ezzel azt a helyzetet orvosolják, hogy sok, valódi társadalmi támogatással nem rendelkező törpepárt, "kamupárt" visszaélt a törvénnyel és az állami támogatást nem megfelelően használta fel - közölte.

Hangsúlyozta: a módosítással biztosított lesz, hogy csak a valódi társadalmi támogatottsággal bíró pártok állíthassanak országos listát. Ez azért fontos, mert a kampányfinanszírozás szabályozása jelenleg sok visszaélésre ad lehetőséget - mutatott rá.

A képviselő szerint a tervezet a valódi ellenzéket semmiben nem gátolja vagy akadályozza.

Kitért rá: gyakran felmerül - főleg az ellenzék részéről -, hogy miért és miért most kell a választás szabályaihoz hozzányúlni. Félrevezető vélemények szerint a veszélyhelyzet idején nem szabadna ilyesmivel foglalkozni, hanem csak olyan kérdésekkel, amelyek a járvány egészségügyi, gazdasági hatásainak elhárítására összpontosítanak; azonban a veszélyhelyzet lényege, hogy az Országgyűlés a járvánnyal összefüggő témákban átengedte hatásköreit a kormánynak, de azokat a kérdéseket, amelyek nem tartoznak szorosan e tárgykörbe, változatanul meg kell oldani, és ezekben a parlamentnek ugyanúgy hatásköre van - hangoztatta.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!