Fidesz: milyen eszközökkel lép fel a kormány az antiszemitizmus ellen?


Böröcz László (Fidesz) azt kérdezte, milyen eszközökkel lép fel a kormány az antiszemitizmus ellen? Rámutatott: a szocialista kormányok alatt több alkalommal is masírozhattak antiszemita nézeteket valló szervezetek Magyarországon, és az akkor kormányok csak szavakban léptek fel a gyűlöletkeltés ellen. Felidézte Gyöngyösi Márton (Jobbik) listázási javaslatát, azt, hogy Kulcsár Gergely (Jobbik) beleköpött a holokauszt áldozatainak emléket állító Duna parti cipőkbe, és kitért arra is, hogy Szávay István (Jobbik) szintén szélsőséges antiszemita nézetek vall egy hangfelvétel szerint. Ha ez nem kerül ki, ma is a Jobbik frakcióvezető-helyetteseként tevékenykedne - mutatott rá a fideszes politikus.

Felidézte a Tett és Védelem Alapítvány létrehozását, és azt, hogy 2017-ben Magyarországon az alapítvány szerint egyetlen esetben sem került sor zsidók bántalmazására származásuk miatt.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a magyar kormány több alkalommal világossá tette, a zéró tolerancia elve érvényesül, ezt is kívánják érvényesíteni. Hozzátette: fontosnak tartják, hogy megalapozatlanul antiszemitizmussal senkit ne vádoljanak, de ha megalapozott, akkor a megfelelő következtetéseket vonják le. Rámutatott: a budapesti zsidó közösség ma valóban békében élhet, és tettleges atrocitások nem értek zsidó embereket az elmúlt években Magyarországon.


A Jobbik az adójóváírás visszavezetéséről



Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy Magyarországon helyes demográfiai célokat megfogalmazni, és fordulatot tűzni ki célul, hogy a magyarság vészes fogyása megálljon. Ugyanakkor a termékenységi ráta másfél éve nem nő, az élve születések száma csökken. Rámutatott: a minimálbér adó jóvá-írásának elvételével a legnehezebb helyzetbe azokat hozták azokat, akiktől a gyermekvállalási boom-ot várni lehetne. Mit szól a kormány az adójóváírás lehetséges visszavezetéséhez? - vetette fel a jobbikos politikus.

Gulyás Gergely államtitkár úgy reagált: látja a politikai közeledést ami a Jobbik és a baloldal között fennáll, de óva intette az ellenzéki pártot, hogy a szocialista kormányzás legnagyobb gazdaságpolitikai hibáját akár elvben is elkövessék. A gyakorlatban erre semmilyen lehetőségük belátható időn belül nem lesz - jegyezte meg.

A miniszter kitért arra, hogy a minimálbért álláspontjuk szerint emelni kell, és folynak most is a munkaadók és munkavállaló közötti egyeztetések. Jó esély van arra, hogy 100 százalékot meghaladó minimálbér-emelésről tudnak beszámolni nyolc év alatt - jelezte. Az egykulcsos adó jót tett a gazdaságnak, és ma Magyarországon több mint 4,5 millióan dolgoztak - rögzítette Gulyás Gergely.



KDNP: milyen ütemben épül a V4-es gyorsvasút?


Nacsa Lőrinc (KDNP) arról beszélt, a visegrádi négyek közös akarata a Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó gyorsvasúti összekötetés. A gyorsvasút megépítése, illetve gyorsforgalmi utak, autópályák üzembe állítása mind a személyi, mind a teherforgalomnak óriási könnyebbséget jelent, általuk jelentős időmegtakarítás érhető el és növelheti a régió versenyképességét - magyarázta. Azt kérdezte, milyen ütemben várható a gyorsvasútépítés.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért felelős államtitkára azt mondta, magyar részről a megvalósíthatósági tanulmányra másfélmilliárd forintot különítettek el, annak kidolgozása 2019 elején indul, 2020 közepére készülhet el.

Szólt arról is, hogy tavaly rekordokat döntött a külgazdaság, meghaladta a százmilliárd eurót a magyar export.



MSZP: mit tesz a kormány, hogy érvényesüljön az áfacsökkentés?



Korózs Lajos (MSZP) azt firtatta, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy az áfacsökkentés érvényesüljön. Elmondta, egy év alatt 38 százalékkal drágultak a zöldségek, a burgonya ára például 36 százalékkal emelkedett. Nekem ne mondja azt, hogy az normális dolog, hogy kétszer annyiba kerül a petrezselyemgyökér, mint a sertéslapocka - mondta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a képviselő egyetlen termékcsoportot tudott említeni, ahol drágulás volt. Elmondta, a cukor ára tavaly 20 százalékkal csökkent, a sertéshús ára lényegében nem emelkedett, sőt a belsőségek ára csökkent is. Ugyancsak egy százalék alatti áremelkedésről számolt be az étolaj, a kávé, a szaloncukor és a csokoládé esetén.

Közölte, ma 2,8 százalék az infláció Magyarországon, az első tíz hónapban pedig 11,7 százalékos volt jövedelemnövekedés. Szóvá tette azt is, hogy miközben a képviselő árcsökkentést javasol, nem szavazott meg több, az élelmiszerek áfáját csökkentő javaslatot sem.