MSZP: mikor kerül a kormány elé az egészségügyi program?



Korózs Lajos (MSZP) azt firtatta, mikor kerül a kormány elé az emberi erőforrások minisztere által kidolgozott, 1500 milliárd forintba kerülő egészségügyi program, amelynek része egy népegészségügyi program, egy új nemzeti rákellenes stratégia és az alapellátás rendbe tétele. Lesz-e rá forrás? - kérdezte.

Kitért arra, hogy amikor nem a Fidesz kormányzott Magyarországon egyetlenegy kórházi osztályt nem zártak be azért, mert nem volt elég orvos. Most egymás után érkeznek erről hírek - tette hozzá.

Nagy István agrárminiszter rögzítette: a kormány gondolkodásának központjában a minél jobb egészségügyi ellátás biztosítása van. Hozzátette: az egészségügy a balliberális kormányok legnagyobb áldozata volt, folyamatosak voltak a pénzelvonások, fizetős egészségügyet akartak bevezetni, kórházakat zártak be.

Elmondta, a 2019-es költségvetésben már 505 milliárd forinttal több jut egészségügyre, mint amennyi a 2010-es költségvetésben volt. Szólt a béremelésekről, a kórházfejlesztésekről.

Közölte, ha a program olyan állapotban lesz, akkor a miniszter a kormány elé terjeszti. Jelenleg nem szerepel a kormány napirendjén az előterjesztés - hangsúlyozta.



DK: a népességfogyás ellen a halálozás mérséklésével is lehetne küzdeni



László Imre (DK) közölte, miközben a kormány a születésszám növelését szorgalmazza, megfeledkezik arról, hogy a népességfogyás ellen a halálozás mérséklésével is lehetne tenni. Az egészségügy problémáit sorolva azt mondta, évente 30 ezer ember hal meg, mert nem kap megfelelő ellátást; az egészségügy egyre inkább szétesik, az alapellátás jelen formájában nem működhet tovább, a háziorvosok átlagéletkora kétségbeejtően magas, hosszúak az előjegyzési idők a szakorvosi ellátásban.

Az ellenzéki politikus szerint "orvosolni kéne az egészségügy rokkantakat futószalagon gyártó hiányosságait". Hozzátette: Gyurcsány idejében Magyarország egészségügyi ellátásának színvonala a 15. volt Európában, most a 33.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára szerint a baloldal terápiája ágyak felszámolását, gyógyítók elbocsátását, vizit- és kórházi napidíj bevezetését jelentette.

Szerinte 2010-hez képest átlagosan 1,4 évvel nőtt a férfiak és nők születéskor várható élettartama Magyarországon. Ez nem csak a 648 milliárd forint többletnek köszönhető, amit 2010-hez képest az egészségügyre fordítanak, hanem számtalan más egészségmegőrző tényezőnek, például reformmenzának vagy a mindennapos testnevelésnek - mondta.



LMP: miért nem kötötték be eddig a parkolóórákat az adóhatósághoz?



Csárdi Antal (LMP) szerint évtizedek óta mindenki által láthatóan szivattyúzza ki a parkolási maffia a közpénzt a budapesti parkolási rendszerből. Hozzátette: az önkormányzatok kijátszzák a parkolási bevételeket magáncégeknek, a parkolási maffiának.

Azt firtatta, igaz-e, amit Tarlós István főpolgármester állít, hogy a miniszterelnök nemet mondott a parkolás rendezésére. A kormányülésen szóba került-e a parkolási visszaélések ügye? Mi a kormány álláspontja a parkolás fővárosi hatáskörbe utalásáról? Eddig miért nem kezdeményezték a parkolóórák adóhatósághoz történő bekötését? Számlának minősül-e a parkolójegy? - sorolta kérdéseit.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára közölte, a kormány múlt év végén döntött arról, hogy bekötik parkolóautomatákat is a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Cél a tisztességes adófizetők és az államkassza bevételeinek védelme - magyarázta.

Elmondta, az áfatörvény szerint az adóalany mentesül a nyugtaadás alól a kezelőszemélyzet nélküli automaták esetén. Több mint 15 éves ez a szabály - jegyezte meg.

A parkolóautomaták által kibocsátott bizonylat ezért nem tekinthető nyugtának - tette hozzá.


Párbeszéd: mit terveznek az Eliossal szemben?


Mellár Tamás (Párbeszéd) arról beszélt: Pécsen már halálos áldozata is van annak, hogy az Elios által felszerelt lámpák gyengébb fényt adnak, mint a korábbiak. A politikus rámutatott: a baleset helyszínének elégtelen megvilágítását már korábban is jelezték a lakók az önkormányzatnak, de, mint mondta, a vizsgálatok szerint azok még 30 százalékkal nagyobb fényt is adnak.

Azt a kérdést tette fel a Belügyminisztérium államtitkárának: indítanak-e vizsgálatot a lámpák fénye miatt? Milyen intézkedéseket terveznek az Eliossal szemben?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára úgy felelt: a világítás a településeken belül az önkormányzatok feladata. Kiemelte ugyanakkor, hogy minden olyan kereszteződésben, ahol zebra van, külön jogszabály írja elő a szükséges fényerőt, ezt a közlekedési hatóság ellenőrzi. Úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy bárhol Magyarországon úgy lehet gyalogátkelőhelyet létesíteni, hogy az ne kapja meg a szükséges fényerőt.

A ledes világítás fénysugáriránya más, mint a hagyományos lámpáké, ez sokszor ad okot vitára - jegyezte meg.