Párbeszéd: merényleteket hajtott végre a kormány az oktatásügyben



Az oktatásügyben az új Nemzeti alaptantervvel (NAT) és a gyöngyöspatai kártérítési ügyben elkövetett kormányzati "merényletekről" kérdezte a kormányfőt két párbeszédes politikus, Szabó Tímea és Tordai Bence.

Utóbbi szerint a NAT nem a sikeres életre készít fel, hanem "a XX. század legrosszabb hagyományait hozza vissza", készségfejlesztés helyett elavult tudást adva, a kritikai gondolkodás helyett alattvalói engedelmességet és kirekesztő gondolkodást adva.

A maguk aljas kampánya a minőségi oktatástól elzárt gyöngyöspatai gyerekek ellen nem megoldást és megbékélést hoz, hanem tovább szítja a feszültséget - jelentette ki Tordai Bence.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kérdező vagy nem olvasta, vagy nem érti a NAT-ot, vagy nem vont le megfelelő következtetéseket abból.

Úgy gondolom, hogy az az alaptanterv-módosítás, amit elfogadtunk, az jobbá teszi a Nemzeti alaptantervet - jelentette ki, majd megjegyezte: nem volt szakmai vita abban, hogy az identitásképző tantárgyaknál szükség van változtatásra.

A gyöngyöspatai ügyben arról beszélt: akkor is végre kell hajtani egy jogerős ítéletet, ha azzal nem értünk egyet, hangot adva annak a meggyőződésnek, hogy nem azzal lehet segíteni a magyarországi cigányságon, hogyha a 2010 előtt felállt szegregáció miatt kártérítést kell fizetni, hanem az oktatás színvonalának növelésére volna szükség helyben.

Tordai Bence viszonválaszában jelezte: nagy a különbség a kormányzati közlések és a tények között, míg Gulyás Gergely azt emelte ki, ma kétszer annyi roma fiatal tanul a felsőoktatásban, mint egy évtizede, számukra sikeres szakkollégiumi programot hoztak létre.


Fidesz: milyen intézkedéseket tesz a kormány a klímavédelem érdekében?


Bencsik János (Fidesz) azt kérdezte, milyen konkrét intézkedéseket tesz a kormány a klímavédelmi célok megvalósulása érdekében. A lakókörnyezet és a teremtett világ védelme mindenki érdeke - hangsúlyozta, jelezve, hogy a felgyorsult klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell, valódi cselekvésre van szükség. Azt is mondta, hogy a klímaváltozás árát ne a magyar családok fizessék meg, hanem a legnagyobb szennyező vállalatok és országok.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: kiemelt cél a környezetvédelem és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, ezért klímavédelmi akciótervet fogadott el a kormány. Megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, megbüntetik a környezetkárosítókat, megszüntetik az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, elérhetővé teszik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltását, a folyókat megvédik a külföldről érkező hulladékoktól, a Magyarországon működő multinacionális cégeket kötelezik a környezetbarát technológiák alkalmazására, és ösztönzik a hazai kkv-k megújulóenergia-termelését. Továbbá minden újszülött után tíz fát ültetnek, hatszorosára emelik a naperőművek kapacitását, bővítik az elektromobilitás támogatását, és bevezetik a "zöld államkötvényt" - sorolta a tervezett intézkedéseket.


A Jobbik a kormány oktatáspolitikáját bírálta


Ander Balázs (Jobbik) egy "alternatív bizonyítványt" állított ki a kormány oktatáspolitikájáról, kritizálva, hogy elvették a szakiskolai tanároktól a közalkalmazotti státuszt, nem tudták felszámolni a szelekciót, a gyermekeket pedig "kísérleti nyúlnak" tekintik.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy a szakképzésben dolgozó tanárok 30 százalékos fizetésemelést kapnak, és azt is mondta, hogy az új Nemzeti alaptanterv a gyermekek oktatását jól fogja szolgálni.


KDNP: mennyivel nőtt az állami vagyon 2010 óta?


Nacsa Lőrinc (KDNP) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy mennyivel nőtt az állami vagyon 2010 óta. Azt mondta: 1994-1998, majd 2002-2010 között a szocialista-liberális kormányok "rablóprivatizációt" folytattak, az állami vagyon elherdálásával pedig "Gyurcsány Ferenc és elvbarátai" gazdagodtak meg.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár válaszában közölte: 2010-től napjainkig 6 ezer milliárd forinttal növekedett az állami vagyon. A visszavásárolt állami vagyon jelentős része az alapvető közszolgáltatásokat érintette, valamint a társadalom és az ország gazdagodását célozta - tette hozzá.