Jobbik: hol az állami hátterű bérlakás-program?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte a pénzügyminisztertől, miért "szabotálja el" a fiatalok lakáshoz juttatásának programját a kormány.
Óriási hiányosságnak nevezte, hogy ez a cél nem szerepel a jövő évi költségvetésben, mondván, egy "tipikus élethelyzetben lévő magyar fiatal" nem tudja kihasználni a csok kedvezményét, miközben "brutális" lakbérleti díjakkal kell szembesülnie.
Válaszában Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a kormánynak először a több mint egymillió családot érintő devizahitel-problémát kellett kezelnie, csak ezt követően, 2015-ben indulhatott el egy valós otthonteremtési program.
Ennek elemeként említette a családi otthonteremtési kedvezményt és a családvédelmi programot, akárcsak azt, hogy az új lakások teremtését csökkentett áfával támogatja a kormányzat; mindezeket a cél felé tett komoly lépésnek nevezte.
Viszonválaszában a képviselő azt hangsúlyozta: a kormányzatnak nincsen üzenete a több százezer albérletben élő fiatalnak, "vegytiszta neoliberális módon lemondanak komplett társadalmi csoportokról".
Az államtitkár viszont azt emelte ki: több tízezer lakás épült a csökkentett, ötszázalékos áfával, a kormány pedig azon gondolkodik, hogy a városi barnamezős területeken alkalmazzák ezt a kedvezményt.
KDNP: hogyan támogatja a kormány a termelőket?
Földi László (KDNP) azt kérdezte, hogy a kormány hogyan támogatja a helyi termelőket. A felszólaló emlékeztetett, hogy a kabinet a válság leküzdésére 25 milliárd forint többletforrást adott az agrárvállalkozásoknak. Hozzátette, a magyarországi élelmiszertermelők továbbra is jó minőségű élelmiszereket biztosítanak mindenki számára.
A politikus egyúttal üdvözölte, hogy a Pest megyei Bagon autós termelői piac nyílt.
Farkas Sándor államtitkár azt felelte, hogy a vidéki és városi piacokon a kis- és őstermelők, közös platformra kerültek a vásárlókkal. Az Agrárminisztérium az első pillanattól kezdve azon dolgozott, hogy ezek a piacok nyitva maradhassanak - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a helyi önkormányzati rendeletek miatt azonban a piacok nyitva tartása számos településen nehézségekbe ütközött.
MSZP: egy év alatt 8,7 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy a KSH adatai szerint 2019. áprilisához viszonyítva, az élelmiszerek ára egy év alatt 8,7 százalékkal nőtt, Ezen belül a sertéshús 28,9, a párizsi és a kolbász 22,3, az idényáras élelmiszerek 15,1, a cukor 14,1, a szalámi, szárazkolbász és sonka 12,5 százalékkal drágultak - tette hozzá.
Az üzemanyagárak csökkenése pedig nem jelentkezett ezeknek a termékeknek az árában - emelte ki.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt felelte, hogy idén áprilisban 2,4 százalék volt az infláció, ami a márciusi 3,9 százalékoshoz képest másfél százalékos csökkenést jelent. Az inflációszámítás összetett, amiből a képviselő kiemelt egy árucsoportot, az élelmiszereket - közölte.
Az élelmiszerek nem hatósági árasak, azokat a piaci viszonyok, például a sertéspestis vagy a koronavírus okozta logisztikai nehézségek alakítják - mondta.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!