Jobbik: nő az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe


Lukács László György (Jobbik) úgy fogalmazott: a napokban döntött a kormány azokról a "megszorításokról", amiket extraprofit-adónak nevez, de ezeknek a terheknek a nagy részét át fogják hárítani a lakosságra.

Eközben nő az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, ami az egyéni vállalkozókat és a legkisebb vállalkozásokat érinti - hívta fel a figyelmet.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte, hogy az intézkedések alapvetően azt a célt szolgálják, hogy a kormány megvédje az ország biztonságát, a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A kabinet azt szeretné, hogy a teljesítmény nélkül keletkezett extraprofitokat olyan közcélokra használják fel, amelyek az egész társadalom érdekeit szolgálják - jelentette ki.


Momentum: mit tett a külügy az orosz hackertámadás ellen?


Tompos Márton (Momentum) arról beszélt, hogy sajtóhírek szerint orosz állami hackercsoportok 10 éve támadják a magyar állami informatikai rendszereket és a teljes külügyi infrastruktúrát sikerült feltörniük. Azt kérdezte: mint tett a külügy az informatikai rendszer integritásának helyreállítása érdekében, jelezte-e az EU-nak és a NATO-nak, hogy kompromittálódott a rendszer, és tette-e diplomáciai lépéseket az orosz félnél.

Menczer Tamás külügyi államtitkár azt válaszolta: Magyarországot keleti és nyugati irányból is érik behatolási kísérletek, nyomásgyakorlás, és erre a jövőben is számítani kell. A magyar szakszolgálatok feladata, hogy ezeket elhárítsa. Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: nem hiteles ennek a témának a felvetése a Momentum részéről, mert például a háborúval kapcsolatban olyan álláspontot képvisel a párt, amely ellentétes a magyar érdekkel.

Tompos Márton megismételt kérdéseire az államtitkár úgy reagált: ebben az ügyben a külügy megtette, ami a feladata.


MSZP: mit tesz a kormány a rendőrségi létszámhiánnyal?


Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a veszélyhelyzet végével megszűnt a leszerelési tilalom a rendvédelmi szerveknél, és - mint mondta - meg is indultak a kérvények "szép számmal". Hangsúlyozta: közel négyezer betöltetlen álláshely van a rendőrségnél, miközben egy kezdő rendőr 200 forintot sem visz haza. Ez nem életpálya - állapította meg, és arra várt választ a kormánytól, hogy mit tesz a rendőrségi létszámhiány megoldása érdekében.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója válaszában leszögezte: a felmondási tilalomnak valóban vége van, de az állomány stabilitását semmi nem veszélyezteti. Jelezte: a 2010-es 449 milliárdhoz képest 2022-ben már 992 milliárd forintot fordít a kormány a közbiztonságra és a rendvédelemre. Hozzátette: 3500-zal több rendőr szolgál ma Magyarországon, mint 2010-ben, és átlagosan 60 százalékkal nőtt a rendőrök bére.

Harangozó Tamás úgy reagált: ha a rendőrök leszerelnek, az igenis veszélyezteti az állomány stabilitását.

Orbán Balázs viszonválaszában azt hangsúlyozta: a kormány számára a közbiztonság legfontosabb közösségi érték, a hivatásos állomány tagjainak megbecsüléséért mindet megtesz a kabinet.


Mi Hazánk: mit tesz a kormány az illegális migráció ellen?


Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, a déli határon mára mindennapossá váltak a fegyveres atrocitások a magyar rendvédelmi szervek és a maszkot viselő, főként afgán és pakisztáni származású "bűnözők" között, akik "maffiaszerűen" szervezik az illegális migrációt. Azt kérdezte: mikor tárgyal a belügyminiszter szerb kollégájával, hogy megoldja ezt a helyzetet, és mikor állítja vissza a kormány a határőrséget.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: egyre erősödik az illegális migráció, tavaly 122 ezren, míg az azt megelőző évben 46 ezren akartak bejutni Magyarországra, idén pedig már időarányosan többen - 88 ezren - jöttek, mint 2021-ben. Hozzátette: az elfogott embercsempészek száma is növekszik. Méltatta a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák munkáját, és kijelentette: a magyar határon a védelem erős.

Toroczkai László úgy reagált: Magyarországot a bevándorlástól valójában nem a határzár, hanem az alacsony fizetések védik meg, hiszen a migránsok Nyugat-Európa felé igyekeznek.

Rétvári Bence ugyanakkor úgy vélte: a számok igazolják, hogy a határkerítés bevált.


Párbeszéd: mit tesz a kormány, hogy a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása biztonságos legyen?


Szabó Rebeka (Párbeszéd) az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatait idézve azt kérdezte, hogyan lehet, hogy Magyarországon 55 káros növényvédőszerből 50 még mindig használatban van. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós hatóság szerint - amelynek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szolgáltat adatokat - az elmúlt 10 évben drámaian megnőtt a növényvédőszerekkel szennyezett gyümölcsök és zöldségek aránya.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára visszautasította és rémhírnek nevezte a képviselő állításait. Kijelentette: a magyar zöldség és gyümölcs az egyik legegészségesebb termék. Hozzátette: az elmúlt szűk egy évben a Nébih a vizsgált zöldségeknek és gyümölcsöknek csupán az 1 százalékánál talált kifogásolható szermaradványt, míg az EU-ban ez átlagosan 5,1 százalék.