Államháztartási törvény módosítása


Az államháztartási törvény módosításának bizottsági jelentéseiről és összegző módosító indítványáról szóló vita során Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt emelte ki: a javaslat célja a szabályok egyszerűsítése, ez pedig a bürokráciacsökkentés irányába hat.

Megjegyezte: az abban szereplő indítványok többsége mind kormányzati, mint ellenzéki oldalon támogatást kapott, vitát az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény módosítása váltott ki, amely a profi sportolók adóplafonját emelné meg.



Agrárszabályozási törvénycsomag


Az egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló vitában Fazekas Sándor (Fidesz), a törvényalkotási bizottság felszólalója elsődleges célként a szaktárca feladatainak módosítását jelölte meg, okként a szakmai tapasztalatokat és az időközben történt jogszabály-módosításokat említve.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára azt jelezte: kevés módosító indítvány érkezett a javaslathoz, azok jelentős hányada is csak szövegszerű pontosítás volt. A tartalmi módosításokat a kormány támogatja, mert szándékaival egybeesnek, hiszen a szakigazgatás korszerűsítését és a versenyképesség erősítését szolgálják.


Földforgalmi törvénycsomag


Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról javaslat vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját bemutató Fazekas Sándor (Fidesz) azt emelte ki: az uniós csatlakozáskor életbe lépett tízéves földforgalmi moratórium lejárta után indokolt úgy módosítani a szabályozást, hogy védjük a magyar földet.

Célként említette az agrárkamara és így a helyben lakó gazdák szerepének erősítését a földforgalom ellenőrzésében, ezzel is segítve a termőföld magyar kézen tartását, a visszaélések, zsebszerződések megakadályozását.

A kisebbségi véleményről beszámoló Varga László (MSZP) szerint az indítvány "egyfajta új feudalizmust épít", de azt is kifogásolta az ellenzéki politikus, hogy forgalmi értékbecslés helyett csak a termőképesség volna az ár alapja, amivel elértéktelenítenének bizonyos területeket.

Farkas Sándor, a szaktárca parlamenti államtitkára a javaslatok kedvező hatására azok támogatására kérte a képviselőket, míg Győrffy Balázs (Fidesz) előterjesztőként azt hangsúlyozta: az számos egyértelműsítést és logikus egyszerűsítést, valamint - például az adásvétel esetében - új garanciális elemeket tartalmaz.



Az agrárgazdaság versenyképessége



Az egyes törvényeknek az agrárgazdaság versenyképességével összefüggő módosításáról Fazekas Sándor (Fidesz) a törvényalkotási bizottság képviseletében közölte, az előterjesztés célja, hogy az érintett öt törvény életbe lépése óta eltelt idő tapasztalatai alapján finomítsák az eljárásrendeket.

Varga László (MSZP) a bizottság kisebbségi véleményét ismertetve azt mondta, alaptörvény-ellenes rendelkezéseket tartalmaz a javaslat.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára arra a bizottsági módosító indítványra hívta fel a figyelmet, hogy a kizárólag vadászíjjal, ragadozó madárral vagy magyar agárral vadászók felmentést kapnak a lőgyakorlat alól. Helyes iránynak minősítette az agrárkamarai választásokkal kapcsolatos félreértelmezéseket módosító rendelkezést.

Az egyik előterjesztő, Győrffy Balázs (Fidesz) közölte: a vadkár felmérésekor akkor is ki kell értesíteni a vadászatra jogosultat a szemléről, ha azt a közjegyző kezdeményezi. Az agrárkamarai választásokkal kapcsolatos módosításra azért volt szükség, mert az nem volt jogalkotói cél, hogy ötvenezer embert egy napon, egy adott időpontban összeültessen - magyarázta.



Kiemelt beruházások gyorsítása


A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénymódosításról Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára közölte, céljuk ezen beruházások esetén az építésügyi kérelmek minél előbbi benyújtásának elősegítése.

Ismertetése szerint a változtatás lehetőséget ad arra, hogy a végleges telekalakítási engedéllyel rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásban e minőségében még át nem vezetett telekre is kiadható legyen az építési engedély. A bejegyzésnek legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásáig meg kell történnie.

Az előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, a törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy a különböző hatósági eljárások párhuzamosan folyjanak egymás mellett, amivel időt lehet nyerni.