Bizottsági jelentések vitája



Az elnöklő Lezsák Sándor hozzászóló híján lezárta a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitáját.

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés bizottsági jelentésének vitájában Héjj Dávid, a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat célja, hogy Magyarország megfeleljen a nemzetközi jogból, illetve európai uniós tagságból adódó jogharmonizációs kötelezettségeknek.

Az egyes szerzői jogi törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában Héjj Dávid bizottsági előadóként arról beszélt: az előterjesztés két EU-s irányelvet ültet át a magyar jogba.

Nem volt hozzászóló, így az elnök lezárta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaihoz kapcsolódó törvénymódosítás bizottsági jelentésének vitáját is. Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár zárszavában azt mondta: a kormány javaslata eleget tesz az Alkotmánybíróság döntésének, és egyösszegű támogatásra ad lehetőséget.

A képviselők lefolytatták a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetről szóló határozati javaslat bizottsági jelentésének vitáját is.

Fülöp Attila, államtitkár a kormány nevében támogatta a javaslatot, jelezve, hogy a kért névmódosítást megteszik.

Nem volt hozzászóló, így az elnök lezárta a veszélyes pszichotróp anyag kábítószerlistára vételével összefüggő törvénymódosítás bizottsági jelentésének vitáját is.



A 2021-es költségvetés módosítása


Államtitkár: a gazdaság újraindítását szolgálja a 2021-es költségvetés módosítása



Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára expozéjában azt emelte ki: a koronavírus járvány közepette a kormány legfőbb célja az emberi élet, az egészség védelme, valamint feladata a munkahelyek védelme és gazdaság újraindítása is annak érdekében, hogy a magyar gazdaság ismét az EU legdinamikusabban bővülő országai közé kerülhessen. Úgy vélte: az elmúlt 10 év eredményei és a kormány válságkezelő intézkedései alapján joggal várható, hogy Magyarországon gyorsabban épül vissza a gazdaság növekedése, mint más érintett országokban.

Közölte: a kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően 2021-ben 4,3 százalékos GDP-bővülés várható.

Kitért arra is: a háztartások fogyasztása 3,5 százalékkal bővülhet az idén, valamint a beruházási ráta magas szinten maradhat 2021-ben, közel 28 százalékos szintet elérve, ennek eredményeképpen pedig dinamikus maradhat a kivitel is.

Hangsúlyozta: a gazdaság újraindítását célzó akcióterv lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni. Ezt a cél szolgálja a 2021-es költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat is - tette hozzá.

A módosítást azzal indokolta: a veszélyhelyezt megszűnésével hatályukat vesztik a kormány által hozott intézkedések, így a 2021-es költségvetés módosításával biztosítják, hogy a járványügyi és a gazdasági intézkedésekhez szükséges költségvetési források rendelkezésre álljanak, úgy, hogy közben a GDP arányos adósságráta csökken.

Elmondta: a törvénymódosítás további forrásokat biztosít a gyermeket nevelő családok támogatására, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához.

Hangsúlyozta: a költségvetés módosítása biztosítja az egészségügyi forrásokat 2021-ben is, emellett a gazdaságújraindítási akciótervre 6172 milliárd forint összeget, a GDP 12 százalékát fordítja. Ebből 3278 milliárdot a családok támogatására, az otthonteremtésre, és a nyugdíjasok védelmére költenek, infrastrukturális fejlesztésekre több mint 820 milliárd forint áll rendelkezésre, munkahelyteremtésre közel 460 milliárd forint jut, az egészségügyi béremelésre pedig mintegy 300 milliárd. Emellett 2515 milliárd EU-s forrás is rendelkezésre áll, míg az adó- és a járulékcsökkentések 380 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál és a családoknál - ismertette.

Beszámolt arról is: a központi alrendszer hiányának változását a költségvetési törvényen nem kell átvezetni, így abban 2288 milliárd forintos adat szerepel. Ugyanakkor - folytatta - a törvénymódosítással nem érintett bevételi és kiadási változásokkal összefüggésben az év egészére 3990 milliárd forintos pénzforgalmi, és 3860 milliárdos - a GDP 7,5 százalékának megfelelő - uniós módszertan szerinti eredményszemléletű hiányt vár a kormány.

Az államtitkár arra is a kitért, az adósságrátát várhatóan az idei év végére csökkenteni tudják a tavalyi év végi szinthez képest.