OGY - Krónika 7. rész (felsőoktatás, belügyi törvények)

Belföld, 2021.09.21

A Ház lezárta a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról szóló előterjesztés vitáját kedden, majd rátért a belügyi tárgyú törvények módosításának tárgyalására.  



Miniszterelnökség: az intézmények jelentős többletforráshoz jutnak


Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára bírálta Brenner Koloman (Jobbik) állítását, aki szerint kivonnának forrást a felsőoktatásból, miközben az előterjesztés ennek ellenkezőjéről szól - mondta.

Szerinte Hiller István (MSZP) semmibe vette az egyetemi döntéshozókat, akik támogatták a modellváltást. Azt mondta, ha a képviselő autonóm döntéshozóként mutatja be őket, akkor képesek voltak az alapítványi formáról szóló döntés meghozatalára is.

A Bódis Józsefre vonatkozó megjegyzésről azt mondta: helyénvaló, hogy a pécsi kötődésű egykori egyetemvezető államtitkár szerepet vállal a város egyetemének irányításában.

A tervekről szólva közölte: azt az egyetemek fogalmazták meg, a forrásokat az egyetemek kérték, és meg is kapják. A finanszírozást valóban négy évre rögzítik, a baloldali kormányok idején viszont évről évre kellett kilobbizniuk a forrásokat az intézményeknek - jegyezte meg. Most erről az Országgyűlés dönt, törvényi garanciarendszer alapján - hangsúlyozta.

A legjobb egyetemek az Egyesült Államokban és Keleten vannak, az európai felsőoktatás problémákkal küszködik - jelentette ki. Az európai finanszírozási modellek egy-egy kivételtől eltekintve szerinte nem sikertörténetek.

Cáfolta, hogy ne lennének a jövőben közbeszerzések, azokat ugyanis törvény rögzíti - mondta.

Szólt a nemzeti szemléletről is: Keleten és Nyugaton is megjelenik az a gondolat, hogy bár a tudás univerzális, de az egyetemek nemzeti jellegűek, az oktatásnak nemzeti karaktert kell adni.


Belügyi tárgyú törvények módosítása


Az Országgyűlés az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvénnyel összefüggő módosításával folytatta a munkát.


Előterjesztő: az összhang megteremtését szolgálja a javaslat


Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a változtatások az összhang megteremtését szolgálják.

Mivel az alaptörvény kilencedik módosítása szerint 2023 júniusától a különleges jogrendi időszakok száma hatról háromra csökken, indokoltnak tartja a fogalomhasználat ehhez igazítását az érintett ágazati szabályokban is.

A változtatások egy korszerűbb, a változó biztonsági környezethez jobban alkalmazkodó, hatékony rendszer kialakítását szolgálják - hangsúlyozta.

A javaslat hat - a rendőrségről, a vízgazdálkodásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a minősített adat védelméről, a katasztrófavédelemről és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló - törvény módosítását tartalmazza - ismertette a részleteket.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka úgy fogalmazott: az egyes módosítások nem tűnnek jelentősnek, de összefüggenek az alaptörvényben foglalt különleges jogrendi eseti rendszerének átalakulásával és ehhez kapcsolódóan a védelmi és biztonsági háló megújításával. Ezért fontos távlati szerepük van - mondta.

A cél egy új, rugalmasabb és pontosabb koordinációt, valamint gyorsabb beavatkozást lehetővé tevő rendszer felépítése, amely jobban tud reagálni a mai kor egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági kihívásaira - emelte ki a Fidesz frakció támogatásáról biztosítva a javaslatot.

Lukács László György (Jobbik) vezérszónoki felszólalásában arról beszélt: jobbnak tartott volna egy hosszabb vitát és előkészítő fázist a pártok, valamint a szakmai szervezetek számára is, mivel a hatályba lépésig még sok idő áll rendelkezésre.

Hozzátette: a rendszer újraszabályozására szükség van.

Nacsa Lőrinc (KDNP) azt hangsúlyozta: a módosítással az elmúlt harminc év tapasztalatai alapján egyszerűsödik és kibővül a rendkívüli jogrend szabályozása. Hozzátette, a koronavírus-járvány okozta helyzet is felhívta a figyelmet egyes változtatások szükségességére.

Arató Gergely (DK) szerint az a probléma, hogy nem voltak eléggé kiérleltek és pontosak azok a jogszabály-módosítások, amelyeket most ezzel az előterjesztéssel további törvényeken vezetnek át, miközben nem kezelik a fennálló szervezeti, anyagi és létszám-problémákat.

Gurmai Zita, az MSZP vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezzel a törvénymódosítással lehetőséget adnak a Fidesznek, "hogy egy állandósított rendkívüli állapotot tartson fenn", azaz a kormány bármit megtehessen, akár a hatályos törvényekkel szembe menve is. Példaként hozta fel, hogy a rendkívüli jogrend három hónapnyi hatálya bármikor ugyanennyivel meghosszabbítható.

További felszólalók hiányában az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.

Ezt követően elhangzott reagálásában Kontrát Károly - megköszönve a kormánypárti képviselőcsoportok támogató felszólalásait - kiemelte, az ellenzék "általános kormányellenes kritikát fogalmazott meg" a vitában. Hangsúlyozta: a törvény célja a jogszabályi összhang megteremtése, az ország és lakói biztonságának szolgálata.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!