Hatékonyabban szankcionálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot



Az Országgyűlés 171 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány fogyasztóvédelemmel összefüggő törvénymódosítását, amelynek értelmében 2022. május 28-ától tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül és fogyasztóvédelmi hatósági eljárással szankcionálható lesz a kettős minőség, vagyis az a gyakorlat, hogy egy gyártó azonos külsővel, de eltérő összetételben gyártott termékeket hoz forgalomba a különböző európai uniós tagállamokban.

A változtatás emellett az online vásárlók megtévesztésének újabb lehetőségeit zárja ki: az internetes kereséseknél 2022 májusától fel kell tüntetni, hogy az első helyen fizetett találat áll-e, illetve, hogy a találatok sorrendje milyen paraméterek mentén állt elő.

A jövőben azonnal eljárhat a hatóság, ha egy vállalkozás fiktív értékelésekkel próbálja megtéveszteni a fogyasztókat. Szintén feketelistás eset lesz a rendezvényekre szóló jegyek viszonteladása, ha a kereskedő azokat automatizált eszközökkel vette meg, hogy megkerülje a jegyvásárlásra vonatkozó szabályokat.



Kiterjesztik a projektértékelők jogviszonyát a következő uniós ciklusra


Az európai uniós pályázatok tartalmi bírálatát végző állami projektértékelők eddigi határozott idejű jogviszonyát határozatlan idejűvé alakítja át az a jogszabály, amelyet az Országgyűlés 116 igen, 27 nem és 26 tartózkodó szavazattal fogadott el.

Eszerint a projektértékelők jogviszonya nem szűnik meg a programozási időszak lejártával, így kiterjed a következő, 2021-2027 közötti uniós költségvetési ciklusra is.

A jogszabály emellett bővíti a szakértői kört: az alapítványi fenntartásba került felsőoktatási intézmények munkavállalói is létesíthetnek állami projektértékelői jogviszonyt.



Törvényt alkottak a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról



Az Országgyűlés 118 igen szavazattal, 54 tartózkodás mellett fogadta el a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló jogszabályt az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére.

Bodó Sándor államtitkár az előterjesztést ismertető expozéjában azt mondta: átalakítják és három szintűvé teszik a támogatások rendszerét. Az első szinten a foglalkoztatási szerv a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása vagy a csoportos létszámleépítés elkerülése érdekében mérlegelés nélkül nyújt támogatást, a második szinten a hátrányos helyzetű foglalkoztatottak alkalmazását segíti a hivatal, míg a harmadik szinten a miniszter munkaerőpiaci program keretében nyújthat segítséget, amelynek célcsoportját az adott pályázat határozza meg - ismertette az államtitkár.

A jogszabály szerint a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

Az új jogszabály rendelkezik a foglalkoztatás-felügyeleti hatóságról is, amely ellenőrzi, hogy a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok minimumkövetelményeit betartják-e a foglalkoztatók. A hatóság jogszabálysértés esetén megtilthatja a további foglalkoztatást, illetve munkaügyi bírságot szabhat ki.

A törvény jövő márciusban lép hatályba, a részletszabályokat kormányrendeletben rögzítik majd.


Megbírságolhatják a közúti ellenőrzés során nem együttműködő járművezetőket



Az Országgyűlés 144 igen, 26 nem és egy tartózkodó szavazattal elfogadta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A jövőben a közúti ellenőrzések során hatékonyabban léphetnek fel és bírság megfizetésére kötelezhetik a nem együttműködő, az ellenőrzést akadályozó járművezetőket.

A törvénymódosítás felhatalmazást ad az illetékes minisztériumnak, hogy rendeletben szabályozza azoknak a pótdíjfizetési felszólításoknak a kézbesítési szabályait, amelyeket díjköteles útszakaszok fizetés nélküli igénybevétele miatt szabtak ki.

A taxiszolgáltatást végzőket is érintik a változtatások: a hatékonyabb ellenőrzések és a piac fehérítése érdekében a törvény felhatalmazza az állami adó- és vámhatóságot, hogy tájékoztást adjon a közlekedési hatóságnak az elmulasztott nyugtaadási kötelezettségről szóló végleges döntéséről - amely adótitkoknak minősül -, hogy lefolytassák a tevékenységi engedély visszavonására és a tevékenység végzésétől történő eltiltásra irányuló eljárásokat.

Módosul a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény is, mivel 2021-től a gépjárműadóból származó bevétel az önkormányzatok helyett 100 százalékban a központi költségvetés bevételét képezi majd. Így a települési önkormányzat jegyzője helyett az adóhatóság igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásból a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához szükséges adatokat.

A módosítások emellett érintik a légi közlekedésről törvényt, lehetővé téve azt, hogy a légi közlekedési bírság kiszabásának részletes szabályait kormányrendeletben határozzák meg.

A vízi közlekedési törvény uniós szabályok átültetése miatt módosul, a vasúti közlekedési törvény módosításával pedig bevezetik a rendszerintegritási vizsgálat intézményét. Változnak a vasútvillamosokra vonatkozó egyes előírások is.