Közlekedési tárgyú törvények módosultak


Az Országgyűlés 131 igen, 2 nem, 53 tartózkodás mellett elfogadta a közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést, amely a teherszállítók útdíjának szabályozását és a kiemelt közúti infrastruktúrát is érinti.

Az új szabályok szerint a közút építtetője által a beruházás érdekében megszerzett ingatlanon lévő eszközök az építtető vagyonkezelésébe kerülnek. Változik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló jogszabály, így a jövőben az országos közutak építtetője a közművek tervezését a közműszolgáltatóval is elvégeztetheti.

A közúti közlekedési törvény 1988-as hatálybalépésével megszűnt útkategória, az ingatlannyilvántartásban jelenleg "kivett, saját használatú útként" nyilvántartott ingatlan a jövőben magánútnak minősül, elzárásához vagy megnyitásához pedig hatósági eljárásra lesz szükség.

Az útdíjrendszerek átjárhatóságáról szóló uniós rendelet átültetésével idén október 19-étől biztosítani kell, hogy az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszeren keresztül a külföldi, útdíjfizetést ellenőrző szervek hozzáférjenek a magyar járműnyilvántartás meghatározott adataihoz, illetve a magyar hatóságoknak is legyen lekérdezési lehetőségük más tagállamok járműnyilvántartásaiban.


A megújuló energiaforrások használatának elősegítése érdekében fogadtak el törvénymódosítást



A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló uniós irányelvvel összefüggő törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés 149 igen szavazattal és 36 tartózkodással.

A villamos energiáról szóló törvényben új fogalomként jelenik meg a "termelő-fogyasztó" és a "megújulóenergia-közösség". Ezek megújuló energiaforrásból saját fogyasztásra termelnek villamos energiát vagy azt tárolják és értékesítik.

Módosulnak a bioüzemanyagok és azok alapanyagaival kapcsolatos szabályok is az átláthatóság és a nyomon követés biztosítása érdekében.

Steiner Attila, körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár az előterjesztés vitájában azt mondta, olyan energiaszektor kialakítása a kormány célja, amely egyszerre biztosít magas szintű ellátásbiztonságot - fogyasztó- és klímabarát módon - , valamint folyamatosan képes innovatív megoldások alkalmazására, azaz előtérbe helyezi a megújuló alapú, decentralizált villamosenergia-termelést és -ellátást.


Bajor mintára módosították a külföldi egyetemek szabályozását

Bajor mintára módosította a Magyarországon működő külföldi egyetemek szabályozását az Országgyűlés 125 igen, 4 nem és 54 tartózkodó szavazat mellett a kormány előterjesztésére.

A módosítással az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását követő, tavaly októberi európai bírósági döntésének tettek eleget. Ez az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017-es, a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos módosítását, amelyet a Közép-európai Egyetemre utalva "lex CEU"-nak neveztek a sajtóban.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára a javaslat vitájában úgy fogalmazott, a több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel a jelenlegi hazai szabályozásnak, ugyanakkor a "Soros-egyetem" nem, és ahelyett, hogy törekedett volna megfelelni a törvényeknek, helyette inkább nemzetközi kampányt indított a magyar szabályozás ellen. Szerinte a jogszabály-módosítás nem mentesíti a "Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól".

A törvénymódosítás - a bajor jogot alapul véve - eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és a székhellyel nem EGT-államban rendelkező külföldi egyetemek Magyarországi működése között.

A jövőben nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a képzés a magyar felsőoktatási intézményekével egyenértékű, és a felvételi követelmények megfeleltethetők a magyarországi gyakorlatnak; az oklevelet adó képzési tevékenységet az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezte; illetve az szerepel a magyar kormány és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött - a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló - nemzetközi szerződésben.