OGY - Krónika 7. rész (igazságügyi törvények, határokon átnyúló társulások)

Belföld, 2021.10.19

Az Országgyűlés kedden délután lezárta az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitáját, majd áttért a tőkeegyesítő társulások határokon átnyúló szabályozásával összefüggő javaslat vitájára.



LMP: a kormányoldal fél az elszámoltatástól


Keresztes László Lóránt, az LMP vezérszónoka azt mondta: a javaslatot nem lehet szakmai alapon megközelíteni, mert durva politikai lépéseket tartalmaz. Szerinte a legfőbb ügyész leváltásának szabályait azért változtatja meg most a kormányoldal, mert fél az elszámoltatástól. Polt Péter visszahívását próbálják meg ellehetetleníteni azzal, hogy kétharmadhoz kötik a leváltását, mondvacsinált indokokkal - jegyezte meg. Gyalázatos lépésnek nevezte, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének kinevezését az államfő kezébe adja a javaslat a miniszterelnök helyett.

Az LMP nevében elutasította a javaslatot és reményét fejezte ki, hogy a jövő évi választáson világos és kellően erős felhatalmazást kap a mostani ellenzék, és így módosíthatja majd ezeket a szabályokat.


Független képviselő: a legalantasabb hatalmi bebetonozást tartalmazza az előterjesztés


Varga-Damm Andrea független képviselő szerint a javaslattal átléptek egy határt, mert tele van számtalan, egyes szakterületek elismerését tartalmazó résszel, miközben "a legalantasabb hatalmi bebetonozást tartalmazó javaslatok is ott vannak". A többi közt azt eredményezi szerinte, hogy a miniszterelnök édesapjának bányái a jövőben is zavartalanul működhessenek.

Hozzátette: az elmúlt tizenkét évben bármikor módosíthatták volna az említett szabályokat.

"Önök elárulják a polgároknak, és az ellenzéki politikusoknak, az egész magyar társadalomnak, hogy félnek" - jelentette ki, hozzátéve: aki magabiztos, nem nyit ekkora támadási felületet.

Szerinte a legfőbb ügyész visszahívása a meglévő szabályok alapján 2027-ig kivitelezhetetlen lenne, így értelmetlen a tisztséget érintő változtatás.

Bírálta a legfőbb ügyészt azért is, mert a 2010 előtti korrupciós ügyekből sem került semmi a bíróság elé. 2010 óta pedig egyetlen ügynek sem lett negatív következménye - tette hozzá.

Szerinte az egyéni, és nem a közösségi érdek munkál az előterjesztés mögött.

Szólt arról is, hogy bírák rendszeresen sértik meg az anyagi és eljárásjogi szabályokat, úgy viselkednek, mintha "nyugdíjas állásban lennének". Szerinte soron kívüli minősítési eljárásnak kellene kitenni azokat a bírákat, akiknek rendre hatályon kívül kell helyezni döntéseiket.


Párbeszéd: a Fidesz választási vereség után is hatalmon maradna


Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a Fidesz arra készül, hogyan lehet a választási vereség után hatalmon maradni.

Bírálta, hogy az előterjesztés mindenáron meg akarja tartani pozíciójában Polt Péter legfőbb ügyészt, és a köztársasági elnök által kinevezhetővé tenné a kormány alól kiszervezett intézmények vezetőit.

"Sunyi és gyáva" politikának ítélte ezt. Szerinte az ilyen szabályozás a hatalom kizárólagos birtoklására irányul, így ellentétes az alaptörvénnyel.


IM: számos szervezet javaslata van az előterjesztésben


Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára válaszában felsorolta, milyen szervekkel egyeztettek az előterjesztésről, sőt a javaslatok nagy része szakmai szervezetektől érkezett - jegyezte meg.


Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.


Határokon átnyúló társulások


Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, szétválásukról szóló mostani javaslat kettős jogharmonizációs feladatot lát el.

A módosítás a határokon átnyúló átalakulás részletes szabályait állapítja meg.

Határokon átnyúló egyesülés esetén tőkeegyesítő társaságnak tekintendő a szövetkezet, az európai részvénytársaság és európai szövetkezet is - mutatott rá. A folyamat nem indítható el, nem hajtható végre, ha a polgári törvénykönyv előírásai szerint a társaság egyébként nem dönthet belföldi átalakulásról sem.

A javaslatnak köszönhetően megvalósulhat a tagállami nyilvántartások közötti fokozott elektronikus információcsere. Ingyenes cégadattá válik a cégnév, a székhely és a nyilvántartási szám mellett az EU-területén bejegyzett társaságok képviselőire, fő tevékenységére vonatkozó adat is - jelezte az államtitkár.

Az online cégalapítás feltételeit is meghatározza az előterjesztés, ekkor a szükséges iratok aláírása is elektronikus úton történik. Emellett a jövőben a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátása is történhet elektronikus úton - jelezte.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!