DK: miért jó a magyaroknak a Sinopharm-vakcina hazai gyártása?


Varga Zoltán (DK) interpellációjában arról beszélt, hogy míg a kormány megállapodott a Sinopharm-vakcina debreceni gyártásáról, Kína azt jelentette be, hogy a gyártó cég az elölt vírus alapú vakcináról átáll a korszerű, mRNS alapú oltóanyag gyártására. Azonban Kínának szüksége van az elölt vírus alapú vakcinára is, hogy "a harmadik világbeli országokat" egyfajta árukapcsolással kösse magához - mondta.

Varga Zoltán nem értette, hogy miért jó a magyaroknak a Sinopharm-vakcina magyarországi gyártása. A modern technológiával sokkal gyorsabban és egyszerűbben lehetne sokkal jobb minőségű vakcinát gyártani - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a kormány ismét beszerzett egy olyan beruházást, amelynek kizárólagos haszonélvezője Kína lesz.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára válaszában rámutatot arra: 1,5 éve a koronavírus-járvánnyal küzd az egész világ és a vakcina az egyetlen fegyver a koronavírus ellen.

Úgy fogalmazott: Magyarország azért működik, mert az oltás működik, az összes vakcina hatásos. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 1,5 hónappal hamarabb lehetett megkezdeni az élet és a gazdaság újraindítását, azért, mert a magyar oltási program a keleti vakcináknak köszönhetően sikeresebb, mint a többi európai országé.

A képviselő nem fogadta el az interpellációra adott államtitkári választ.


LMP: szempont-e a leszakadó települések felzárkóztatása?


Hohn Krisztina (LMP) arról kérdezte az innovációért és technológiáért felelős minisztert, szempont-e a kormány számára a leszakadó települések felzárkóztatása.

Az ellenzéki képviselő az infrastruktúra - elsősorban a mellékutak - rossz állapotát vagy hiányát vetette fel, hangsúlyozva, mekkora nehézséget okoz ez a helyieknek a munkába járásban, ügyeik intézésében. Azt kérdezte, mikor javítják jelentősen a közúti infrastruktúra színvonalát, emelik-e az e célra rendelkezésre álló pályázati összegeket.

Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az interpelláló azt a korszakot - a baloldali kormányzásét - hozná vissza, amelyet a szürkeség, a hazugság, a kilátástalanság és a reményvesztettség jellemzett, hiszen Gyurcsány Ferenc és a baloldal "ámokfutása" idején hanyagolták el és tették így tönkre a hazai közúthálózatot is.

Megjegyezte: 2010 óta komoly célirányos erőfeszítések történtek, évről évre újabb programok indultak, egy évtized alatt hatezer kilométernyi utat tettek rendbe. Ennek céljaként említette a kisebb települések elérhetőségének, ezzel a helyiek életminőségének és az ottani gazdaság versenyképességének javítását.

Kiemelte: a cél az, hogy fél órán belül bárhonnan elérhető legyen egy négysávos út; ezt a lehetőséget 2025-re az emberek 90 százalékának biztosítani fogják.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.


Párbeszéd: hogyan ellensúlyozza a kormány az infláció hatásait?


Burány Sándor (Párbeszéd) arról tudakozódott a pénzügyminisztertől, hogyan tervez segíteni a kormány az elszabadult infláció miatt nehéz helyzetbe került embereken. Egyre nehezebb a megélhetés, főleg azok számára, akik fizetéstől fizetésig, nyugdíjtól nyugdíjig élik az életüket, tartalékok, megtakarítások nélkül - jelentette ki.

Hozzátette, noha a KSH 5 százalékos inflációt mutatott ki, egyes megélhetési cikkek ára ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett: a kenyér három év alatt, az étolaj egy év alatt drágult 30 százalékkal, a sokak számára megfizethető egyetlen hús, a csirkeszárny egy év alatt 12 százalékkal drágult.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte, 2010 előtt kétszer akkora volt az átlagos infláció, mint az azóta eltelt időszakban, így alaptalan a bírálat, ám azt elismerte, hogy a korábbinál viszonylag magasabb pénzromlást valamilyen módon kompenzálni kell.

Ennek eszközeként említette a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a juttatás emelését, a kompenzáció és a prémium eszközét, majd azt hangsúlyozta: 2010 óta minden évben tartotta magát vagy emelkedett a nyugdíjak reálértéke, ahogy a kormány azt is biztosította, hogy többet érjen az emberek jövedelme.

Hozzátette: a nap folyamán bejelentett, 600 milliárd forintot kitevő jövő évi szja-visszatérítés érezhető növekedést ad majd.

Az interpelláló a választ nem fogadta el.