Dúró Dóra: a kormány családpolitikai intézkedései számos jelenséget nem kezelnek


Dúró Dóra (független) szerint a kormány családpolitikai intézkedései számos jelenséget nem kezelnek, például azt, hogy még mindig a legalacsonyabb jövedelmi csoportokban vállalják a legtöbb gyermeket, a középosztály körében pedig alig nőtt a gyermekvállalási kedv. Emellett ösztönözni kellene az édesapák családi szerepvállalását, tenni kellene a gyermektelenségi arány magas száma és az elvándorlás ellen - mondta.

Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár azt válaszolta: a kormányzás középpontjában a gyermekek és a családok állnak. A gyermekvállalási kedv 20 éve nem volt olyan magas, mint most, a házasságkötések száma közel másfélszeresére emelkedett 2010-hez képest, ma már nagycsaládot vállalni nem jelent szegénységi kockázatot, és talán sikerült megállítani a gyermekvállalás időpontjának kitolódását - sorolta az eredményeket.

Dúró Dóra nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban jóváhagyta 109 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.


A Fidesz a migránskártyák ellen szólalt fel



Ágh Péter (Fidesz) azt kifogásolta, hogy míg Magyarország komoly összeget fordít határvédelemre, addig mások tudatosan támogatják pénzzel az illegális migrációt. A képviselő veszélyesnek ítélte, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztossága, valamint az unió név nélküli bankkártyákat biztosít a migránsoknak, akik így "méregdrága mobiltelefonokat", márkás ruhákat vásárolhatnak.

Ki ne akarna ezután útnak indulni a hátrányos helyzetű országokból? - tette fel a kérdést, és szólt arról is: a rendszerbe a háttérben Soros György tölti a dollár milliárdokat, amelyet az unió az európai adófizetők pénzéből egészít ki.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára szerint a jelenlegi Európai Bizottság minden idők legrosszabb mérlegét tudhatja magáénak: képtelen volt kezelni a migrációs hullámot, és először fordul elő az unió történetében, hogy a tagállamok száma nem nő, hanem csökken.

A migránskártya bevezetését a bevándorlás és a szervezett embercsempészet támogatásának ítélte, az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kérdésnek, és mint fogalmazott, az "meghívó" annak a 30-35 millió embernek, akik a becslések szerint a Közel-Keletről vagy Afrikából szeretnének útnak indulni. Az államtitkár az ENSZ bürokratákat is szélsőségesen migrációpártinak nevezte.

A képviselő a választ elfogadta.


Személyes érintettség okán kért szót Szilágyi György (Jobbik) Simon Róbert Balázs (Fidesz) felszólalása okán. Kijelentette: feleségét és így sógorát is harminc éve ismeri, sógorával pedig sosem állt üzleti kapcsolatban. Feleségének üzent a parlamentből, amikor azt mondta: "kicsim, nagyon szépen köszönöm ezt a harminc évet, nagyon sok harcot megvívtunk együtt". Azt is üzente neki, ne foglalkozzon a rágalmakkal, "a lényeg, hogy mi tudjuk az igazságot". Nélküled senki vagyok - zárta szavait.


Azonnali kérdések


A Jobbik a rokkantság felülvizsgálata ellen emelt szót



"Meddig él vissza a hatalom mindannyiunk türelmével?" - tette fel a kérdést a jobbikos Stummer János, aki a rokkantsági ellátással kapcsolatos korábbi megszorításokat rótta fel. Úgy ítélte meg, hogy a kormány "bukásával egyenlő" az az alkotmánybírósági döntés a felülvizsgálattal kapcsolatban, és sérelmezte, hogy a kabinet "fűnyíróelv szerűen" vette el a járandóságokat. A politikus bocsánatkérést várt a kormánytól.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára sorolta azokat az intézkedéseket, amelyek a megváltozott munkaképességűek élethelyzetének javítása érdekében tett a kormány, és amelyeket a Jobbik nem támogatott.

Mint mondta, ezek lehetővé tették, hogy az érintettek foglalkoztatási szintje 18-ról 40 százalékra emelkedjen, hogy jelentősen emelkedjen az őket alkalmazó cégek száma valamint a rehabilitációs foglalkoztatásukra fordított források.

Kijelentette: a képviselő ellenzi azokat a jogszabályokat, amelyek megélhetést biztosítanak a megváltozott munkaképességűeknek.


MSZP: mit tesznek a vállalkozásfejlesztési források visszaszerzéséért?


Korózs Lajos (MSZP) azt a kérdést tette fel, hova tűnt a pénz, mintegy 1,1 milliárd forint a Heves Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványból? Emlékeztetett: az új kuratóriumi elnök egy lapnak azt mondta, a korábbi elnök tevékenysége miatt van a mostani helyzetben az alapítvány. Mit tesznek a közpénzek visszaszerzése érdekében? - kérdezte.

Varga Mihály pénzügyminiszter ismertette az új kuratóriumi elnök által elmondottakat. Ez alapján az elsődleges feladat a működés átvilágítása, a kintlévőségek hatékony behajtása, a fizetőképesség helyreállítása. Elmondta: ez a munka elkezdődött, és ismeretlen tettes ellen feljelentést is tettek.


DK: mit tesznek azért, hogy ne legyenek kilakoltatások?


Székely Sándor (DK) a devizahitelesek ügyét az egyik legsúlyosabb kérdésnek nevezte. Azonnali beavatkozást sürgetett és azt kérdezte: mit tesznek azért, hogy tavasszal ne kezdődjenek újra a kilakoltatások?

Varga Mihály beszámolt az eddigi intézkedésekről és arról is, hogyan pontosították a végrehajtási eljárások szabályait. Közölte azt is: a kilakoltatási moratóriumot is ez a kormány indította el.