Államtitkár: a magyar-orosz kapcsolatokat erősíti az egyezmény



A Magyarország és Oroszország között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkára közölte, a 2018 novemberében Budapesten aláírt szerződés egy 1974-es egyezményt vált fel.

A dokumentum célja a végzettségek, a képesítések, a tudományos fokozatok kölcsönös elismerésének elősegítése a két ország között a kormány keleti nyitás politikájával összhangban, továbbá az, hogy fejlessze a két ország felsőoktatási intézményei közötti együttműködést - magyarázta.

A kölcsönösen elismerendő dokumentumok között említette az érettségi vizsgákat, a felsőoktatási okleveleket és a tudományos fokozatokat. Azokról a végzettségekről is rendelkeztek - mondta - , amelyek már nem szerezhetők meg, de az adott állam munkaerőpiacán vagy tudományos életében fontos szerepet töltenek be.

Hozzátette: ilyen a magyar egyetemi végzettség, amelyet a mesterfokozat váltott fel, valamint a tudományok kandidátusa fokozat is.

Bódis József hangsúlyozta, az oklevél birtokosa nem mentesül azon további követelmények alól, amelyeket valamely szakmai tevékenység folytatásához a felek belső jogszabályai megszabnak.

Az egyezmény hozzájárul a két ország közötti párbeszéd erősítéséhez is - értékelt.



Fidesz: megkönnyíti a továbbtanulást az egyezmény



Tessely Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a Szovjetunió összeomlása óta jelentős változások mentek végbe Magyarország és Oroszország oktatási rendszerében, amelyek elavulttá tették az 1974-es megállapodást.

Szerinte az új egyezmény megkönnyíti a továbbtanulást és a szakmai tevékenység folytatását a két országban.



A Jobbik támogatja az egyezmény kihirdetését



Brenner Koloman (Jobbik) közölte, frakciója támogatja az egyezmény kihirdetését, üdvözölnek minden olyan oktatáspolitikai lépést, amely a megszerzett végzettségek kölcsönös elismerése terén előrelépést jelent.

Felszólalását úgy zárta, "ceterum censeo: a Fidesz vonja vissza a magyar munkavállalókat kizsigerelő rabszolgatörvényt".



MSZP: a dolgozókat kiszolgáltatták a munkaadóknak



Molnár Gyula (MSZP) szerint azok, akik valamilyen végzettséget szereznek külföldön, azzal a reménnyel jönnek haza, hogy itt nem fogják kizsákmányolni őket.

Elmondta, az, aki ennek az egyezménynek a hatálya alá tartozik, december 12. óta egy olyan országba jön haza dolgozni, ahol a dolgozókat kiszolgáltatták a munkaadóknak.

Bár jelezte, hogy az egyezmény kihirdetését meg fogják szavazni, de rögzítette azt is: a rabszolgatörvény elfogadása óta semmi sem olyan Magyarországon, mint volt. Amíg ezt a törvényt nem vonják vissza, további ügyekben érdemi módon nem kívánnak szólni - mondta.


DK: a javaslat egy megállapodás korszerűsítéséről szól


Arató Gergely (DK) azt mondta, hogy a törvényjavaslat kapcsán nehéz érdemi, szakmai kritikát megfogalmazni, mert egy megállapodás korszerűsítéséről van szó.

A képviselő úgy fogalmazott, hogy a hazai gazdaságnak nem a Magyarország és Oroszország közötti munkaerő-áramlás okoz gondot. A magyar munkavállalók inkább Nyugat-Európába vándorolnak, mert a kormány semmibe veszi a jogaikat - tette hozzá. A kabinetet nem érdekli a tudás, egy olyan "rabszolgatörvényt" erőletett át a parlamenten, ami a "butaságalapú" társadalom irányába viszi az országot - jelentette ki a politikus.


Párbeszéd: a törvény még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat Oroszországgal


Tordai Bence (Párbeszéd) szerint az indítvány legfontosabb célja az lehet, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a putyini Oroszországgal. Érdekesnek nevezte, hogy miközben a kormány "szétveri" a felsőoktatást és a Magyar Tudományos Akadémiát, eközben elismeri az orosz végzettségeket.

Szavai szerint a kormány azt szeretné, ha a magyar munkavállalók nem tudnák megvédeni magukat és minden következmény nélkül lehetne őket túlóráztatni. A Párbeszéd és a többi ellenzéki párt soha nem fogja eltűrni, hogy közel ötmillió munkavállaló érdekeit sértsék a "rabszolgatörvénnyel" - jelentette ki.


Kormány: a javaslat a képzettségek kölcsönös elismeréséről szól


Miután Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát, Bódis József, az Emmi oktatásért felelős államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az előterjesztés a képzettségek, a tudományos fokozatok és a diplomák kölcsönös elismeréséről szól. Hozzátette, nem tudja, hogy hogyan lehet összehozni a jogszabályt a munkaerő-piaci helyzettel.